Nem trafikáznék, de most már késő. Mert jártamban-keltemben a Nemzeti Trafikok barnászöld portáljaiba ütközve ráébredtem, hogy többek és szebbek ők, mint egyszerű dohányboltok. Nézd meg, ó nyájas olvasó, hogy az NT portáljai a világ legkülönösebb kirakatai, mert olyanok, mint a vakablak. Negatív kirakatok, berakatok, anti-portálok, a kirakat funkciójával pont ellentétes kirakatok. Hisz mi a kirakat, barátaim az úrban: reprezentáció, a transzparencia ősi marketing-médiuma, értékeim kitakarása, nem betakarása avégett, hogy a piac, azaz a verseny világában az árumat proaktívan összekapcsoljam a vevővel. Na, ezért vak az NT-k perverz anti-kirakata. Az NT nemcsak a nyilas pártházakra hajazó dizájnnal ellátott (választási) mozgósítási pontok lojális pártszolgálatosokkal megrakott horizontális hálózata lehet, hanem a rezsim szimbóluma mintegy, a talpáról feje tetejére állított jogállamiság és társadalomszervezés kisded műalkotása, mely tündérmeseszépen közvetíti a rezsim kvintesszenciáját: nem szeretjük, ha látszunk. Azért nem szeretjük, mert félünk. Azért félünk, mert kevesek vagyunk, és nem szeretjük a versenyt sem, mert ott meg mindig lemaradunk. Te csak szívjad, amit mi a szájadba adunk, szívjad, kicsit füstölöghetsz, de kussoljál, mert nem bízunk benned, te kis hülye. Ne láss.
Fotó: Neményi Márton
A POSZT itt! rovat már a Twitteren is! Kövess ott is minket!
