Kábulatból startoló ámulattal indul a hétfő reggel. Történik ugyanis, hogy az izzadtságtól arcunkra tapadt műszálas párnahuzat épp csak lecuppan a fejünkről, távirányítóhoz nyúlunk és bekapcsoljuk a tévét. A Mokka megy. Görög választás. Tudjuk: fontos. Euró meg minden. Válságügyi szakértőként Kárász Robi műsorvezető felkonferálja Cozombolis Leonidász Péter zenészt meg… Nagy Alekoszt. „Nebasssz!” – törlődik a csipa.
Kiderül, Alekosz épp most ért vissza görögből, ott nyaralt a szentem valami agyatlannal. Kárász ügyesen üti fel a beszélgetést a „Miért nem maradtál kint még pár évtizedig?” kérdéssel.
Alekosz – aki páratlanul értetlen – szomorúságának hangot adva kezdi a görög válság körüli szakértést. Merthogy ő bizony nem örül, hogy itt kérem, a zemberek sorra mondják vissza az utakat. Pedig nem kellene, na.
A hellén rém ezután financiális vizekre evezve közli: „Ez a dolog itt az euróval kapcsolatban… nem tudom”. Pedig az árak is teljesen rendben vannak – mondja –, a bazi nagy görög gyros is csak egyhetven, és még az alapanyagokat sem sajnálják belőle. Meg különben is ez az egész para csak Athénban van.
Aha. Köszi.
