Európában nálunk a legrosszabb a levegő. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy másfél-kétszer annyian halnak meg például tüdőrákban Magyarországon, mint az egyébként hasonló történelmi-gazdasági adottságokkal bíró Szlovákiában vagy Csehországban – derült ki a Semmelweis Egyetem legfrissebb jelentéséből. Az európai országok levegőjének minőségét, ezen belül is a 10, illetve 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű szálló por koncentrációját az Egészségügyi Világszervezet és az Európa Tanács javaslatára évek óta folyamatosan ellenőrzik. Rossz hír, hogy Közép- és Kelet-Európában, legfőképp Magyarország középső és keleti területein az adatok szerint kimagasló a különösen káros hatású, vagyis a 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű szennyezettség. Erről, az egészségügyi kockázatokról és a megelőzésről Dr. Losonczy Györgyöt, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatóját kérdeztük.
Milyen egészségkárosító hatásai vannak a szálló por koncentrációjának?
A levegő szállópor-koncentrációjának fokozódása elősegíti a szívinfarktus, az agytrombózis, a krónikus hörghurut és az asztma kialakulását és tüneteinek súlyosbodását.
Mik okozzák a levegőben lebegő szennyező részecskéket?
A levegő szállópor-tartalmáért felelős a füst, a gőz, a korom, egyéb égéstermékek, a szél által felkevert por, pollenek, spórák. Fontos a szén, fa, széna elégetése nyomán képződő füst, a motorok kipufogógáza és a különféle úgynevezett másodlagos égéstermékek, mint a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid, vagy a különféle, a levegőben oxidálódó gázok melléktermékei.
Milyen mélyen hatolnak be a részecskék az emberi szervezetbe?
Minél kisebb egy lebegő részecske úgynevezett aerodinamikai átmérője, annál mélyebben hatol a szervezetbe: a 10 mikron körüli méretű részecskék például nem hatolnak mélyebbre, mint a hörgőrendszer. A hörgők nyálkahártyájában azonban gyulladást keltenek, illetve a meglévő gyulladást fokozzák (asztma, krónikus hörghurut). Szerepük van a hörgőkarcinóma (hörgőrák) kialakulásában is. A 2.5 mikronnál kisebb részecskék azonban átjutnak a tüdő léghólyagocskáin, bejutnak a keringő vérbe. Az apró porszemcsék a vérben fokozzák a véralvadást. A beteg érrendszerű emberek (érelmeszesedés, koszorúér-betegségek, agyérbetegségek) eredendően hajlamosak az érelzáródással kapcsolatos betegségekre, a tartós vagy egyszeri, de kimagasló porexpozíció azonban tovább fokozza az érbetegemberek akut érelzáródási hajlamát. Így alakul ki a porszennyezéssel kapcsolatos szívinfarktus vagy agytrombózis.
Európa PM2,5-szennyezettségének tulajdonítható koraihalálozás-térkép. 2005-ben Európában több mint 350 000-en haltak meg a fokozott levegőszennyezettség miatt – kardiopulmonális betegségben 297 000-en, tüdőrákban 54 500-an.
Vizsgálatok megerősítették, hogy a lakosság átlagos várható élettartama és a légkör tartós szennyezettsége között szoros kapcsolat áll fenn. Mire számíthatunk a hazai levegő állapota alapján? Mennyire súlyos a helyzet?
Minél magasabb, illetve állandóbb a porszennyezettség a levegőben, annál gyakoribbak az említett szív-érrendszeri és tüdőbetegségek. Magyarországon mintegy kétszer magasabb a levegő szállópor- (ezen belül a 2.5 mikronnál kisebb) koncentrációja, mint a szintén átlagon felül szennyezett levegőjű Csehországban, Szlovákiában. Ennek megfelelően a porszennyezettséggel kapcsolatos korai halálozás is másfél-kétszeres az említett országok értékeihez képest.
Mit tehetünk a megelőzésért, egészségünk védelmében?
Riasztáskor tartózkodjanak zárt térben azok a krónikus betegek (szívbetegek, agyérbetegegek, magas vérnyomásban, érelmeszesedésben, krónikus hörghurutban és asztmában szenvedők), akik veszélyeztetettek. Tartózkodjunk minél többet távol a legforgalmasabb városi közlekedési csomópontoktól. A megfelelő szakmáknak nyomást kell gyakorolniuk a döntéshozókra, hogy a légszennyezettséget fokozó gazdasági tevékenységeket minél inkább szorítsák vissza.
