Erdős Ákos
A betűvető
Gyógyíthatatlan könyvbaráthoz illően nyomtat, kiad és oktat Erdős Ákos, bár egyik érdekeltsége, az Állami Nyomda részvényeinek nyomtatott formájáról mégiscsak lemondott a sikeres tőzsdére vitel érdekében. Az egykori újságíró egyenes vonalú pályaívét tekinti az egyik legfőbb védjegyének.
Jó sok pénz buktunk, mire rájöttünk, hogy a kontárkodás a konyhában sem kifizetődő üzlet – utal kevés kudarcba fulladt vállalkozásainak egyikére, a P. Gábor zeneszerzővel közösen vitt, annak egyik szerzeményéről Majd Leonardra keresztelt étteremre Erdős Ákos. A vendéglő üzemeltetési jogán azóta túladtak (a létesítmény onnantól fogva virágzik, hogy nincs, aki beleszóljon a rizottó vagy a spenótleves elkészítésébe), ám magát a helyiséget megtartották, hiszen az annak a bérháznak a földszintjén található, amely lassan két évtizede ad otthont a Láng Kiadó és Holding Rt.-nek. A holding elnök-vezérigazgatójaként Erdős azon mereng, hogyan is minősült át az étterem egykori résztulajdonosából egyszerű törzsvendégnek.
ÚR ÍRT. Persze, ha nem így történik, az értelmiségi családból startoló, kevéssel ötven fölött járó egykori újságíró ma nem nevezhetné kimondottan egyenesen ívelőnek és módszeresen felépítettnek a karrierjét. De mivel vendéglátóssá mégsem vált, s a középiskolai kémiaversenyeken elért sikerei nem vitték rá, hogy vegyész legyen, a tinédzserként Bálint György rövid publicisztikáit, valamint Krúdy Gyula hírfejeit, tárcáit faló Erdős ma elmondhatja magáról, hogy kitérők nélkül haladt végig az édesapja által megkezdett úton. Míg a szintén jogi végzettségű Erdős Imre a Tiszántúli Népszava felelős szerkesztőjeként tette le a névjegyét, a család legkisebbje már tizenkét évesen kezdte szárnyait bontogatni a rádióban, majd az írott sajtóban. A nyolcvanas évek elején pedig „saját” hetilapot gründolt, a KISZ égisze alatt futó Ötletet, amellyel kapcsolatban ma a leginkább arra büszke, hogy ki tudta harcolni a lap elindítását. No meg arra, hogy – az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával ugyan, de – sikerült beszerezniük az első szerkesztőségi fényszedő rendszert Magyarországon, kiváltva a Gutenberg óta használatos technológiát.
A folytatás már korántsem bizonyult egyszerűnek: az állami tulajdonú lapot vállalkozói szellemben menedzselő, hirdetésekkel megtűzdelő, akkor 28 éves főszerkesztő ugyanis képtelen volt egyszerre megfelelni a sajtóirányítás elvárásainak és kollégái nyomásának, akik mind nagyobb mozgástérre vágytak. Így kapva kapott az alkalmon, hogy az Ötlet-érában megismert bécsi lapkiadóval közös vállalkozásba, egy hirdetési újság megjelentetésébe fogjon. A Gorenje-járást meglovagoló üzlet pénzügyileg sem volt rossz, ám Erdős utólag fontosabbnak tartja a nyolcvanas évek derekán felhalmozott tapasztalatokat. Ezek, az összegyűlt schillingekkel egyetemben, lehetővé tették számára, hogy 1987 végén – néhány, a Lapkiadónál eltöltött szezon után – megalakítsa a rendszerváltás felé tartó ország egyik első magánkönyvkiadóját. A Láng kiadványai között szép számmal akadtak bestsellerek is. Így például a világútlevél bevezetésekor piacra dobott, több mint száz lehetséges célpont fontosabb ismérveit rendszerező bédekker, amelynél Erdős először és utoljára vállalt a kelleténél nagyobb kockázatot. A kiadáshoz ugyanis saját lakására vett fel 400 ezer forintos jelzálogkölcsönt, így a könyvecske bukásával mindenét elveszíthette volna. Nem ez történt, mi több, gyakorlatilag bármivel rukkoltak elő, legyen az a társasági vagy a számviteli törvény szövege és magyarázata, Sztálin- vagy Rákosi-életrajz, gyerek- vagy riportkönyv, esetleg autókatalógus, az önállóan is nyereséget termelt. Nem beszélve a külföldi licenc alapján gyártott személyes horoszkópfüzetekről, amelyekből az első alkalommal egyetlen év alatt 1,2 milliót értékesítettek. Erdős szerint nem volt ebben különösebb ördöngösség. Mint mondja, gondolkodó emberként néha „kitalál dolgokat”, miközben egyetlen mondatot sem enged el a füle mellett. „Nincs az a rossz tanács, amelyből ne lehetne tanulni” – filozofál kicsit, mielőtt rátérne a rendszerváltás-kori nagy pénzügyi befektetésére, a Népszabadságra.
ÚR VETT. A kiadóját vesztett orgánumba Erdős a szerkesztők unszolására és szakmai célzattal szállt be, ám hamarosan letett arról, hogy érdemi munkát végezzen a legnagyobb példányszámú napilapnál. Átalakítás helyett ugyanis hamarosan külföldi kérő, a Bertelsmann állt a házhoz, ám Erdősnek nem volt különösebb oka a bánkódásra: olcsón szerzett részesedéséért az egyik külföldi részvényes nem keveset fizetett, ami részben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a részvénytársasággá alakuló Láng a magyar átlagnál lényegesen tőkeerősebb vállalkozássá váljon. A kedvező irányú metamorfózisban persze a könyvkiadásból származó, százmilliós nagyságrendű bevétel is szerepet játszott, miként az is, hogy a kiadókat nulla kulcsos nyereségadó „terhelte”, ráadásul nem volt áfafizetési kötelezettségük sem.
Ezért – no és persze a kedvezményes kamatozású E-hitel segítségével – rúghatott labdába Erdős a privatizáció hajnalán, így tudta megvásárolni 1990-ben a Gyomai Kner Nyomdát, amit ő ekképpen interpretál: „Életem első Mercije helyett megvettem életem első nyomdáját.” Rá két évre az Állami Nyomdára vetette ki sikerrel a hálóját, majd a Magvető Kiadó, a Központi Antikváriumot működtető Líra és Lant Rt., később a SZÜV következett. „Az irány adott volt, így az ösvény is csak egyenesen vezethetett” – mondja Erdős, aki világéletében könyvkiadói és nyomdaipari vertikumról álmodott. Soha nem vágyott például téeszre – mint mondja, még akkor se vett volna ilyet, ha 1 forintért vesztegették volna.
Az egyenes vonalú, kiszámítható stratégia dacára a sikeres tranzakciók között előfordult néhány fiaskó is, így a Kossuth Nyomda megvételére tett eredménytelen kísérlet, vagy a Diósgyőri Papírgyár privatizációjának elpuskázása. Utóbbinál 3 perccel késték le az ajánlattételi határidőt, miután a dokumentumok leszállításával megbízott alkalmazott nem talált taxit, ezért inkább villamossal próbálkozott. Döntését az állása bánta, a Láng pedig kénytelen-kelletlen lenyelte a békát. „Különös, hogy emiatt akkor senki sem szólalt fel a parlamentben” – tesz félreérthetetlen utalást Erdős közelmúltbéli szerzeménye, a Nemzeti Tankönyvkiadó (NTK) eladása körüli perpatvarra (Figyelő, 2004/48. szám), amiből ő ugyanazt a tanulságot vonta le, mint a diósgyőri kudarcból: meg kell felelni a feltételeknek.
JÓ ÁRON. A tranzakció leggyengébb pontjáról, a második fordulóban csökkentett ajánlati összegről az üzletember úgy vélekedett: kötelező indikatív ajánlat híján erre lehetősége volt valamennyi pályázónak, a sokat emlegetett szegedi Mozaik, saját bevallása szerint is nagyobb összeggel csökkentette ajánlatát, mint a Láng. Ráadásul az adatszobában olyan információk birtokába jutottak (feltételes adóbírság, felhasználhatatlan készletek és hasonlók), amelyek sokat rontottak a leányzó fekvésén. Azt viszont tényként rögzíti, hogy a második fordulóban senki nem adott be a Lángénál jobb, érvényes ajánlatot, ráadásul az NTK magasabb összegen kelt el, mint amennyire az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. által korábban felkért vagyonértékelők becsülték.
A piaci elvárásokhoz igazodásban Erdős nem pusztán azzal a képességével tűnik ki, hogy sakkjátékos módjára képes előre kitalálni a másik lépéseit, hanem sajátos taktikájával, amelynek alapját az átmeneti monopóliumok jelentik. Mint mondja, nem érdekli az, hogy bármiben egyeduralkodóvá váljon a piacon, legfeljebb arra a nem túl hosszú időre, amíg abból pénzt lehet keresni. Ebben a szellemben látott hozzá cégei fejlesztésének is: az Állami Nyomdát képessé tették plasztiklapok gyártására (így az bankkártyák előállítására éppúgy képes, mint igazolványokéra), Gyomára digitális nyomdatechnikát telepítettek, a Szikra pedig új színeslapnyomót kapott. Az utóbbi beruházást már az tette megkerülhetetlenné, hogy a nyomdát egyre több napilap hagyta cserben (a hűtlen, helyesebben saját nyomdába költöző Világgazdaság, Nemzeti Sport, Blikk és Napi Gazdaság példáját hamarosan a Népszabadság is követi), ami 3-4 milliárd forintos bevételkiesést okoz a nyomdánál. Mivel új napilapok már aligha tévednek a gyártósorokra, a Szikrának más irányokba kell nyitnia. Erdős szerint belátható időn belül kereskedelmi nyomtatványok, színes magazinok és prospektusokra specializálódott, kisebb, minőségigényesebb nyomdává kell átlényegülnie. (Egy éve a Figyelőt is a Szikrában nyomják.) Annak eldöntésére, hogy ez menni fog-e, egy évet szánt a tulajdonos Láng Holding, amelynek elnök-vezérigazgatója úgy véli: a félidei állás sikeres átalakulásra enged következtetni, ám ha ez mégse következne be, úgy a holding nem érdekelt a Szikra veszteséges működtetésében. A lapnyomda mindazonáltal kulcsfontosságú a Láng életében, utóvégre a 30 milliárd forint körülire taksált ez évi forgalomból 7-8 milliárdot ettől a cégtől várnak. Az Állami Nyomda 10 milliárddal járulhat hozzá a bevételhez, a Tankönyvkiadótól 5-6, a Perfekttől 2, a Geomédiától 1,5 milliárdra számítanak 2005-re.
HATÁRÁTLÉPÉS. Erdős az Állami Nyomda tőzsdére vitelét (Figyelő, 2005/50. szám), a nyilvános részvénykibocsátást részben azzal magyarázza, hogy a Láng Holding kinőtte Magyarországot – Romániában és Bulgáriában már beindították modern, digitális technikával felszerelt nyomdáikat. A tranzakciót ugyanakkor a Láng és az Állami Nyomda egyik meghatározó tulajdonosa, a Royalton kiszállási szándéka konkretizálta. A korábban a Salina Invest nevet viselő tengerentúli kockázatitőke-alap (hátterében olyan befektetőkkel, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a DuPont, a bostoni State Street befektetési bank, továbbá a quebeci állami nyugdíjpénztár) már két éve bejelentette, hogy 2005-2006-ban kiszáll magyarországi befektetéseiből. Az így keletkező űrbe az Állami Nyomda esetében a tőzsdei befektetők léphetnek be, ám hogy magával a holdinggal mi lesz, arra Erdős nem tudott válaszolni, mivel a tárgyalások még nem értek véget. Azt tudni lehet, hogy 2000 óta Erdősnek 47 százaléka volt a cégben, 45 százalékot a Royalton, a fennmaradó részt pedig egy hazai magánszemély birtokolta.
Terveiről sem árult el sokat a Láng Holding első embere. Azért valamit mégis: több százmillió eurós, a kommunikáció egyik részterületére specializálódó befektetési alap létrehozására kapott felkérést egy tengerentúli befektetőtől – ám a részletekről még nem beszélt. Ez a projekt viszont azt jelenti, hogy kevesebbet lesz Magyarországon, bár ettől a ténytől önmagában még nem várja, hogy abbamaradjon a sárdobálás, ami körülötte zajlik. Hiszen ez annak ellenére is folyik – egyebek mellett olyan sajtótermékekben, amelyeket a Láng Holding valamelyik érdekeltségében nyomtatnak -, hogy Erdősnek jogerős bírósági ítélet van a kezében a Fővárosi Bíróságtól arra vonatkozóan, hogy nem áll üzleti kapcsolatban Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Cégeik viszont már „találkoztak”: először 2000-ben, amikor a Szikra Lapnyomda eladta a veszteséges Hírbörze Kft. többségi üzletrészét 1-2 millió forintos összegért a Perfekt Rt.-nek. Másodszor pedig már a választások után, 2002 nyarán, midőn a Láng Holding megvásárolta a Perfekt részvényeinek száz százalékát. Erdős határozottan cáfolta, hogy a későbbi kormányfő strómanja lett volna, s tagadta, hogy Gyurcsánynak visszavásárlási opciója lenne a Perfektre. Úgy fogalmazott: „A Horn-kormány idején azért haragudtak ránk egyesek a kabinetből, mert vezetőként alkalmaztunk szakembereket az Antall-kormány időszakából. Később, 1998 és 2002 között is előfordult, hogy politikai bélyeget akartak ránk sütni, mert az egyik partnerem tanácsokat adott az akkori kormánypártnak. Így hát nem újdonság, hogy a Perfekt és az NTK ügyében kaptunk hideget, meleget…”
Eligazításul Erdős még hozzátette: minden politikai párt valamennyi olyan rendelését teljesíti, amely nem ütközik a hatályos jogszabályokba, no és az ellenértékét is kiegyenlítik. A cégcsoportjához tartozó társaságokat nem tartja különösebben sikeresnek az állami megrendeléseknél – kimutathatóan több közbeszerzési eljárást buknak el, mint amennyin befutnak. Ráadásul a Perfekt-tranzakció torz exponálása óta még inkább érezni, hogy az állami intézmények tartanak a Láng Holdingtól, ez a momentum tehát inkább nehezítette az életüket, mintsem könnyített volna rajta. Erdős megjegyezte: az áskálódások mind hozzájárultak ahhoz, hogy nem szívesen lép a nyilvánosság elé. Olyannyira, hogy nem is nagyon tűnik fel eseményeken, legfeljebb a Láng Holding hagyományos éves partiján, valamint a gyomai nyomda hivatalos rendezvényén. A saját életét akarja élni második feleségével és két aprócska fiukkal, akik együttesen is csak épphogy elérik a tanköteles korhatárt (nagyfia külföl-
dön tanul).
A mágnáslistákon való helyezéséhez Erdős Ákos csak annyi kommentárt fűz, hogy beszerzett egy állásfoglalást a korábbi adatvédelmi biztostól, amely szerint jogellenes úgy szerepeltetni valakit a listán, hogy az nem óhajt részt venni a felmérésben. Kommentálni sem volt hajlandó azokat a híreszteléseket, amelyek szerint bármelyik párt kampányát akár pénzzel, akár természetbeni juttatásokkal támogatná. Arra a kérdésre pedig, hogy volna-e olyan tárca, amelynek a vezetését egy bármilyen tájolású, bármilyen összetételű kormányban elvállalná, annyit válaszolt: ehhez nem venné magának a bátorságot.
A Láng Holding fontosabb érdekeltségei
ÁLLAMI NYOMDA NYÍLT RT. • Műanyag kártya, okmánybiztonsági termékek, értékcikkek, ügyviteli és szerencsejáték nyomtatványok előállítása •Elektronikus dokumentumkezelés •Nagy tömegű üzleti levelezés, direct mail és hasonlók
SZIKRA LAPNYOMDA RT. • Cold-set és heat-set technológiával készülő lapok és kereskedelmi nyomtatványok előállítása
ATHENAEUM NYOMDA RT. • Cold-set és heat-set technológiával készülő lapok és kereskedelmi nyomtatványok előállítása
GYOMAI KNER NYOMDA RT. • Formakészítés •Digitális nyomtatás •Íves ofszet nyomtatás •Puhafedelű, valamint keménytáblás könyvek nyomtatása és kötészete
SPECIMEN RT. •Minősített értékpapírok, utalványok, jegyek, műanyag kártyák, ügyviteli és reklámnyomtatványok előállítása
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ RT. • Tankönyvkiadás
GEOMÉDIA KIADÓI ZÁRT RT. • Szaklapok, szakkönyvek kiadása •Konferencia- és kiállítás-szervezés
MAGYAR MEDIPRINT SZAKKIADÓ KFT. • Szaklapok, szakkönyvek kiadása •Konferencia- és kiállítás-szervezés
PERFEKT RT. • Oktatói és kiadói tevékenység, elsősorban pénzügyi, számviteli területen •Tanácsadás
TMI HUNGARY KFT. • Képzési tanácsadás
LBS ECONET KFT. • Integrált vállalatirányítási rendszerek •Vezetői információs rendszerek
SECURITY AUDIT KFT. • Biztonsági rendszerek auditálása •Beszállítók felkészítése a NATO biztonsági előírásaira •Biztonsági rendszerek működésének felügyelete •Humánerő kiválasztásával és védelmével kapcsolatos tevékenységek •Egyedi jellegű, speciális biztonsági tanácsadás
LÁNG INGATLANKEZELŐ ZÁRT RT. • A vállalatcsoport működését szolgáló ingatlanok tulajdonlása, bérbeadása és fenntartása. Forrás: cégközlés
CSÁK CSONGOR
