A számítógépes és videójátékoké mára a szórakoztatóipar egyik legnagyobb és egyértelműen a leggyorsabban bővülő szegmense, az ágazat bevételei megelőzik a zeneiparét, és már a filmipar pozícióját veszélyeztetik. Az Informa Telecoms & Media piackutató vállalat becslése alapján a globális játékipar bevétele idén 35,3 milliárd USD nagyságú lesz, 2010-re pedig elérheti az 51 milliárdot.
A szegmens eseményei, trendjei ma már nem tekinthetők a fejlesztők, a kiadók és a felhasználók belügyének, a játékok megjelenése vagy akár a körülöttük kialakuló botrányok már nemcsak a szakmai sajtóban kapnak hatalmas publicitást. Folyamatosan napirenden vannak a játékok agressziónövelő hatásáról, vagy társadalmi, kulturális befolyásukról kialakuló tudományos viták is.
A játékipar mára befolyásolni tudja azt is, milyen hardvereken fussanak termékei. A látványosan bővülő piac a játékfejlesztők speciális igényeit figyelembe vevő folyamatos innovációra ösztönzi a gyártókat, a hatalmas bevételekből pedig saját fejlesztésekre is futja. Miközben az Intel és az AMD legújabb processzorcsaládjai még 2 magot tartalmaznak, a jövőre bemutatkozó Playstation 3 (PS 3) processzora, a forradalmi technológiájú Cell chip 8 magot. A Cell a Sony, a Toshiba és az IBM közös gyermeke, képességeiről legendák keringenek szakmai körökben, valószínűleg a hadiipar is lecsap rá. Elemzők szerint a következő generációs adathordozó formátumok, a Blu-Ray, illetve a HD-DVD háborújában is döntő lehet, hogy a PS 3-ba építve az előbbi jelenik meg az amerikai háztartások jó részében.
KONZOLOK HARCA. A következő hónapokban a konzolok piacán is újra összecsap a két óriásvállalat, a Microsoft és a Sony, ugyanis karácsonykor az előbbi is kihozza saját játékgépének új generációját, az XBox 360-at. Az elődmodellek tekintetében nyomasztó a Sony fölénye. Az eredeti Playstationből mintegy 100 millió darabot adtak el világszerte, a PS 2-ből pedig több mint 90 millió fogyott. Ezeket az adatokat még megközelíteni sem tudta az első XBox, mely 20 millió eladott géppel inkább a piac második helyéért folytatott harcot a Nintendo Gamecube-jával. Most viszont eljöhet a visszavágás ideje, hiszen a játékpiac szempontjából kulcsfontosságú karácsonyi időszakban a Microsoft konzolja egyedül fogja képviselni az új generációt, és a jövő év első hónapjaiban is még biztosan igazi versenytárs nélkül arathatja le az újdonságokra kiéhezett játékosok vásárlási kedvéből táplálkozó forgalmat.
Bár az új gép a legtöbb technikai összehasonlításból vesztesen kerül ki, az XBox360 képességei megközelítik a PS 3 adatait, a Cellhez hasonlóan IBM Power PC-s alapokra épülő hárommagos processzora szintén elképesztő teljesítményre képes. Szakértők szerint a korábbi indulás akár 2008-ig garantálhatja az XBox360 vezető helyét, addigra várhatóan 19,6 milliót adnak el a Microsoft és 15,5 milliót a Sony konzoljából. Közben valamikor megjelenik a Nintendo új gépe, a Revolution is, amely azonban az esélytelenek nyugalmával szállhat ringbe, hiszen előreláthatólag mindössze hárommillió talál majd gazdára belőle.
Nyereséget azonban nem maguknak a gépeknek az eladásából remélnek a gyártók. A PS 3 indulóára például 400 dollár körül várható, miközben előállítási költsége megközelíti az 500 dollárt, így az első évben a konzol eladásai körülbelül egymilliárd dollár veszteséget termelnek majd a japán cégnek. Ezt a különböző kiegészítőkből, illetve az eladott játékokból származó bevételek fordíthatják át nyereségbe. (Jól értesültek szerint a Sony 5-10 dollárnyi jogdíjat kap minden elkelt PS 2-es játék után, ezekből összesen több mint 800 millió fogyott az évek során.)
Eddig a konzolokkal szembeni legfontosabb ellenérv az volt, hogy „célgépek”, azaz játékok futtatásán kívül másra nem jók. Az új generáció ebben is előrelépést hoz, mindkét gép alkalmas lesz internetezésre, filmlejátszásra, hálózati adapterrel, illetve Bluetooth és Wi-fi segítségével összekapcsolhatók lesznek más multimédiás készülékekkel is. A gyártók komplett otthoni szórakoztatócentrumot igyekeznek vásárlóik kezébe adni, készülékeik extravagáns dizájnja is mutatja, hogy a nappali szoba központi elemének szánják őket.
De mi lesz PC-s játékokkal? A számadatok alapján nagyon úgy fest, hogy éveik meg vannak számlálva. Idén az USA-ban egy eladott PC-s szoftverre 7 konzolos jutott, ugyanez a mutató az Egyesült Királyságban 4, de még a konzolokra nem fejlesztett stratégiai játékokat különösen kedvelő német vevőközönség körében is 1-1 az arány. Az Informa adatai szerint 2000 és 2010 között a konzoljátékok piacán 81 százalékos növekedés várható, a PC-s játékokén pedig 42 százalékos csökkenés. Márpedig a fejlesztők és kiadók számára nem túl vonzó a szűkülő piac.
A kalózszoftverek okozta bevételkiesés is érzékenyebben érinti a PC-s piacot. A hardverek fejlődésével a programok fejlesztésének költsége is tovább fog emelkedni, miközben az igazán nagy darabszámban eladott húzójátékok már most is a hollywoodi szuperprodukciókét megközelítő költségvetésből készülnek. A konzolgyártók nagy előnye, hogy képesek irányítani és összefogni a saját platformjukra készülő szoftverek fejlesztését és marketingjét, így csökkentik a felesleges költségeket, az egységes márkakép pedig növeli a reklámokra fordított kiadások hatékonyságát.
A PC-k fejlődése persze nemsokára behozhatja az új generációs konzolok technikai előnyét, de a teljesen különböző igényű alkalmazások futtatására képes számítógépek csak erőforrás-pazarló módon vehetők igénybe játékra. A hardverek folyamatos cseréje a fejlesztők és a felhasználók pénztárcáját is terheli. Az új konzolok megjelenésének 6-7 éves ciklusa miatt a másik oldalon ez a probléma sem jelentkezik.
A PC-s játékok kedvelői csak az online szolgáltatások elképesztő ütemben bővülő piacától, illetve a konzolok kultúrájától és technikai felépítésétől idegen, viszonylag kisebb, de stabil felvevőpiacú játéktípusoktól, elsősorban a stratégiai játékoktól remélhetik a túlélést. A két legnagyobb hazai fejlesztőcég is követi a piaci trendeket, a Stormregionnél már megkezdődött a munka egy XBox 360-on futó játékon, a Digital Reality pedig a közelmúltban kötött szerződést a CDV német kiadóval PS 3-as szoftverek készítésére.
PLAY SPIELBERG. A világ legnagyobb független játékfejlesztő cége, az Electronic Arts (EA) pedig már lassan kitörni készül az iparág kereteiből, olyan szórakoztatóipari óriásokkal akarja felvenni a versenyt, mint például a Disney. A filmipar és a játékipar egyébként is egyre közelebb kerül egymáshoz, a legnépszerűbb szoftvereket törvényszerűen követik moziváltozataik, nemrég mutatták be például a DOOM III-ból készült filmet.
A dolog fordítva is működik persze, a Harry Potter filmekkel párhuzamosan jelentek meg videójáték-változataik, a rengeteg Oscart hozó Gyűrűk Ura epizódok farvizén is több játék jelent meg. Az EA e hónapban kötött szerződést Steven Spielberggel 3 közösen megalkotandó játékra.
Lehetetlen megjósolni, milyenek lesznek az elkövetkező idők játékai, a technika fejlődése és a piac rohamos fejlődése miatt a fejlesztők is csak 5-6 éves távlatokban képesek előre gondolkodni. Az biztos, hogy a szórakoztatóipar jövőjét és a jelenlegi, illetve a még meg sem született generációk életét alapvetően fogja befolyásolni a videojátékok és fejlesztőik világa. Ki tudja, talán még a tudomány, a technika vagy a társadalom fejlődésében is kulcsfontosságú szerepet kaphatnak az egyre élethűbb virtuális világok, vagy a több millió játékost összefogó online közösségek.