Világkép
Visszavágás a birodalomnak?
Moszkva polgármestere vezette az Ukrajna kettészakítását előkészítő gyűlést. Ez jelzi, hogy tovább tart az orosz beavatkozás. A cél a birodalom újjászervezése.
Pár hete, az ukrán elnökválasztás október végi első menetének küszöbén ezt a címet írtam a soros jegyzet fölé: „A birodalom visszavág?” Putyin orosz elnök két látogatása a választás előtti napokban és Janukovics miniszterelnöknek nyújtott agresszív támogatása az ellenzéki Juscsenkóval szemben szemérmetlen nyíltsággal jelezte: Moszkva elszánta magát a beavatkozásra. Ezzel Putyin felidézte egy újabb, világpolitikai súlyú pozícióharc veszedelmét.
ALAPOS GYANÚ. Ez a kísérlet – a mai Oroszországot Közép-Európától elválasztó, 50 milliós államról lévén szó – megerősítette azt a régóta lappangó indokolt gyanút, hogy a centralizáló és egyre több önkényuralmi jegyet mutató Putyin-rezsim célja: újjászervezni a birodalmat az orosz határok és az Európai Unió (illetve regionális tagjelöltje: Románia) közötti területen.
Azóta sok víz lefolyt a Dnyeperen. Az elnökválasztás második menetét kísérő elképesztő csalások után a szovjet korszaktól örökölt, és most lelépő Kucsma elnök korrupt apparátusa Janukovicsot nyilvánította győztesnek. Válaszként – amire senki nem számított – kitört a hajdani Szovjetunió területének első békés (és kedd délben, e sorok írása idején még vértelen) forradalma. Választott színéről, amelyet a fagyba dermedt Kijevben százezrek hordanak: a narancsszínű forradalom.
A legutóbbi néhány nap rohamos és meglepő változásai után a helyzet (legalábbis az ukrán terepen) a következő: a múlt hét derekán a tüntetők megkezdték a kormány és az államelnökség irodaépületeinek blokádját. Napokig farkasszemet néztek a velük szemben felsorakozott rendfenntartó erőkkel. November 26-án az ukrán legfelső bíróság megakadályozta a választási eredmények hivatalos közzétételét, s ezzel Janukovics beiktatását a csalási vádak felülvizsgálatának befejezéséig. Másnap, szombaton a parlament nem kötelező döntést hozott. Javasolja a választás semmissé nyilvánítását, a központi választási bizottság lemondását, majd új választások kiírását; ez utóbbi Juscsenko követeléseinek lényege is, aki a parlament elvi döntése után december 12-ét javasolja az új választások megtartására.
Vasárnapra a helyzet vészesen kiéleződött. Kucsma felszólította az ellenzéki tüntetőket a kormányépületek négy napja tartó blokádjának megszüntetésére, de ezt Juscsenko elutasította. Ezen a napon ellenfele, Janukovics hirtelen feltűnt az ország keleti részében, a fő politikai támaszpontjának számító Donyeck régióban. Ukrajna 17 keleti és déli körzetének 3500 küldötte jelent meg, ami hosszabb előkészítő munkára vall. Döntést hoztak, hogy Juscsenko elnökké választása esetén „autonóm dél-keleti köztársaságot” hoznak létre egy „föderatív államon” belül, Harkov fővárossal. Ezt már vasárnap, december 5-én népszavazással megerősíttetnék, ami értelmetlenné tehetné a Juscsenko által egy héttel későbbre javasolt új választásokat.
Hétfőn ilyen kétségbeesett helyzetben, a szakadással operáló zsarolás árnyékában kezdte meg a legfelső bíróság a választási csalások kivizsgálását. Kedden annyiban enyhült a feszültség, hogy a „narancsszínűek” – a hírek szerint Juscsenko utasítására – feloldották a kormányépületek blokádját.
A KETTÉSZAKADÁS RÉME. Az ukrán válság – a szovjet összeomlás óta tapasztalt legsúlyosabb európai krízis – legfontosabb eleme, hogy újjáéledt a keleti és nyugati országrész közötti történelmi szakadék. A nyugati rész a XIX. század derekától az első világháború végéig a Habsburg-birodalomhoz, majd a két világháború között Lengyelországhoz tartozott. A nyugati rész így politikailag nyitottabb, „ukránabb”, de mezőgazdasági terület lévén, szegényebb is. A keleti rész a gazdagabb és az „oroszabb”. Itt volt a szovjet állam egyik ipari gócpontja, s itt él a több mint tízmilliós orosz kisebbség zöme, teljes harmóniában az orosz anyanyelvű, vagy eloroszosodott ukránok millióival. És ma itt van Janukovics és az orosz beavatkozás természetes bázisa. Ez egyben azt is jelenti, hogy hibás az a nyugati sztereotípia, amely azt sugallja, hogy Juscsenko és mozgalma „visszavág a birodalomnak”, és a nyugati orientáció képviselője. Juscsenko volt már miniszterelnök és pontosan tudja, hogy Ukrajna nem élhet jó orosz kapcsolat nélkül. Nem az egyoldalú nyugati orientáció híve, hanem az egyoldalú orosz kapcsolatok ellenfele tehát.
Putyin mai kurzusa Luskovot, Moszkva polgármesterét képes volt vasárnap elküldeni Donyeckbe, hogy elnököljön az ukrán állam szakadását előkészítő tanácskozáson. Ebből a nézőpontból szemlélve persze minden, mégoly kiegyensúlyozott függetlenségi program „visszavágás a birodalomnak”.
