Jurrasic Parkok és génállatkertek
Életre kelthetünk-e kipusztult állatokat?
A világ még mindig csak ismerkedik az emlősállatokon végzett reproduktív klónozás eredményeivel, amikor a klónozás első „emléke” máris múzeumba került.
A kitömött Dollyt, a még embrionális sejtklónozással létrejött birkát az edinburgh-i Királyi Múzeumban nézhetik meg a látogatók.
A klónozás első kudarcai és az etikai-jogi okokból „jajveszékelők” nem tántorították el a kutatókat az újabb kísérletektől. Az emlősök után azok az állatok kerültek fókuszba, amelyeket vagy a kipusztulás veszélye fenyeget, vagy már több ezer éve nem gazdagítják az élővilágot. A tudósok célja a genetikai változatosság, a biodiverzitás fenntartása, az ellenzői tábor viszont az állatpopuláció elszegényedésének rémével fenyeget. A kísérletek eredményessége elsősorban az idő függvénye, ami technikai felkészültség hiányában vajmi keveset ér.
MODERN KIMÉRÁK. Tudomány és alkalmazása napjainkban már párhuzamosan halad a piaccal, ahol az élőlény mindenekelőtt kiaknázási lehetőséget jelent. Úgy tűnik, a klónozás kapcsán a tudományos tevékenység alapvető mítoszainkkal ütközik a legerősebben: mint a halhatatlanság mítosza, az élőlényeket átalakító isteni hatalom; végül a megkülönböztethetetlenséggel bűnre csábító élethű képmás.
A modern kimérák – a tudományos világból érkező hírek szerint – készen állnak, hogy kitörjenek a laboratóriumból annak ellenére is, hogy a klónozással létrehozott egyedek nem mindegyike váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Miközben egyesek Dolly bárány születésének és korai elhalálozásának hírére az állatpopuláció elszegényedését jövendölték, addig a tudományos álláspont szerint a genetikai sokféleség fenntartása a cél. A paradoxon csupán látszólagos, és mindenesetre arra mutat, hogy az első félelmek eléggé indokolatlanok voltak.
Dolly óta más klónozott emlősök is megszülettek. Máig körülbelül százötven klónozott borjú, mintegy negyven bárány, majdnem húsz kecske és néhány malac jött ezzel az eljárással a világra. Ez a szám persze kevés az 1950 óta mesterséges megtermékenyítés útján született ötmilliárd, az 1975 óta magzatbeültetéssel született kétmillió, és az 1988 óta in vitro, azaz „spermamosás útján történő” megtermékenyítésből származó százezer borjúhoz képest. De a jövőre tekintve az eredmények ígéretesek. Az állati klónozás nem egészen három év alatt az alapkutatások egyik eszköze lett.
VESZÉLYEZTETETT FAJOK. Azok a kíváncsiak, akik szeretnék megismerni az egyedfejlődés sokoldalúságát, napjainkban az üzleti szférában találkoznak azokkal a vakmerőkkel, akik számára a tudomány és technika egyben az élők feletti emberi hatalom eszköze. A fajok újfajta felhasználási lehetőségei is itt körvonalazódnak. A veszélyeztetett állatok klónozása világszerte nagy vitákat váltott ki, pedig a számos fajt fenyegető kipusztulás miatt ez a probléma megoldásra vár.
Többek között ezt bizonyítja a Nemzetközi Természetvédő Szervezet által nemrégiben készített tanulmány, amely A Kárpátok veszélyeztetett fajainak listája címmel ad áttekintést a térség állatpopulációjának jelenlegi helyzetéről. Az értekezés szerint barnamedvéből, farkasból és a hiúzból itt van a legnagyobb állomány a kontinensen. Ugyanakkor a fokozottan veszélyeztetett fajok közé tartozik az európai bölény, a zerge és a jávorszarvas. A kipusztulás szélén áll a parlagi sas, példányainak közel a fele él a Kárpátokban.
A szakemberek e veszélyeztetett fajok fennmaradása érdekében génállatkertek létesítését szorgalmazzák. Ennek megfelelően az öszszes ritka faj génkészletét fagyasztott állapotban, „DNS-bankban” őriznék meg az utókor számára. Ez a technológia lehetővé tenné, hogy egy fajt újra lehessen teremteni utolsó egyedének DNS-e segítségével, illetve több faj esetében is lehetővé tenné a genetikai változatosságot – állítja Udvardy Andor, a Szegedi Biológiai Központ kutató professzora. Ezzel szemben a már kipusztult élőlények újraélesztésének és szaporításának a valószínűsége jelenleg szinte semmi, mivel még azok az alaptechnikák sem állnak a kutatók rendelkezésére, amelyek segítségével 50 év múlva kivitelezhető lenne az eljárás.
Udvardy professzor véleménye szerint a technikai akadályok elhárítása után viszont az a veszély fenyeget, hogy kezdetben nem sikerül a kipusztult faj teljes genomját létrehozni, s ezáltal egy szörnyszülött keletkezik. Erre az esetre a felélesztett egyed nagyon szigorú karanténba zárását és megfigyelését javasolná, amíg minden jel arra nem utal, hogy a földi életbe beilleszthető tökéletes egyed született.
KI DÖNTI EL? Az eljárás ellen érvelők attól tartanak, hogy a klónozás elszegényíti a genetikai diverzitást, s csupán egy-két egyed jöhet létre – tudományos, szórakoztató célokra. Egy másik ellenzői tábor pedig azzal érvel, hogy a klónozás elértékteleníti az élőhelyek pusztulásának problémáját, és a horribilis összegeket fordítanak majd a természetvédelemnél sokkal kevésbé fontos megoldásokra.
Udvardy Andor azt mondja, fölösleges a hisztériakeltés, mert a természetes ökoszisztéma már felborult, erre nem hivatkozhatnak a klónozás ellenzői. A professzor szerint a kérdés eldöntése a szakemberekre tartozik, akik – miközben a támogatók és az ellenzők is érvek és ellenérvek felsorakoztatásán törik a fejüket – a gyakorlatban folytatják a kísérleteket, melyek kimenetelére csak az idő adja meg a választ.
Mamutok, dinók a vadasparkban
A tudósok egyre többet foglalkoznak a kipusztult élőlények (mamutok, dinoszauruszok) újraélesztésének lehetőségével. A rossz nyelvek szerint a tudományos kíváncsiság mögött üzleti szellem lappang, de a tudományos kíváncsiság és a feladat kihívása is nagy hajtóerő. Egy tudóscsoport Szibériában talált mamut fagyott maradványainak felhasználásával szeretné feltámasztani a tízezer éve kipusztult fajt – írta a The Times. A kutatók elsősorban az állat heréit szeretnék megszerezni, hogy a konzerválódott sperma segítségével megtermékenyítsenek egy indiai elefántot, de a maradványokat klónozásra is remekül fel lehetne használni. A japán kutatók ezért szeretnének engedélyt kapni az oroszoktól, hogy az állat bőrének foszlányait kutatás céljából Japánba szállíthassák. Az életre keltett „mamutot” aztán a jégkorszak élővilágát bemutató – feltehetőleg Spielberg ihletésére elképzelt – vadasparkban helyeznék el, amelyet a Kolima folyó mellett alakítanának ki. A területen egyelőre néhány száz vadló él Szibéria más területéről származó pézsmatulkok társaságában. A park vezetői Kanadából bölényekkel gyarapítanák az állományt.
Klón készül. Szakemberekre tartozik.
A kitömött Dolly. Azóta más klónozott emlősök is megszülettek.
