Elszálló folyóhiány
Kiugró folyó fizetési mérleg hiányt produkált az idei második negyedév.
Rég nem látott figyelem övezi a lapunk megjelenésével egy időben napvilágra kerülő második negyedéves fizetésimérleg-adatot. Ennek fő oka az, hogy az időközben megjelent havi rendszerességű számok – mindenekelőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya – az első negyedéves mutatóhoz képest jelentős romlást valószínűsítenek. A forint árfolyama ugyanakkor éves csúcson áll, és sokan számítanak arra, hogy csak egy szikra kell a gyengülés beindulásához.
Az elemzői várakozások meglehetősen széles sávban szóródnak, általában 2,2 és 2,5 milliárd euró közötti deficitet valószínűsítenek. A nyár folyamán napvilágra került külkermérleg-adatok kapcsán már többször kiderült, hogy a vártnál kedvezőtlenebb számokban jelentős szerepük volt az egyszeri tételeknek, nagyrészt az uniós csatlakozást megelőző készletfeltöltésnek. Az import ennek nyomán ugrott meg a kivitelnél jóval erőteljesebben, és ez önmagában megmagyarázza, hogy az első negyed 1,7 milliárdja után miként következhet be mintegy 600 milliós ugrás a deficitben. A második negyedévre jellemző profitrepatriálás nyomán ebben az időszakban normális jelenség a hiány meglódulása, az idén ráadásul a Matáv jelentősen növelte osztalékfizetési rátáját. A szolgáltatásoknál az elemzők nem számolnak jelentős változással, de inkább a hiány növekedése a valószínű.
A piacon a számok láttán némiképp módosulhatnak az éves várakozások. Elképzelhető, hogy ha a konszenzus jócskán 7 milliárd euró fölé kúszik, azt már a „bivalyerős” forint is megérzi. A csatlakozást követő két hónapról mindenesetre már rendelkezésre állnak kereskedelmimérleg-adatok, s ezek bizakodásra adnak okot: valóban sokan hozták előre vásárlásaikat a csatlakozás előttre. Az ipari termelésről és megrendelés-állományról szóló számok tükrében az exportdinamikával sem lesz probléma, a behozatalnál azonban még okozhat kellemetlen meglepetést a magas olajár. A nemhogy magasan stabilizálódó, de újabb és újabb csúcsokat döntő olajárat kilenc hónappal követő gázbeszerzési ár az idén már biztosan igen magas lesz, és várhatóan jövőre sem csökken. A téli hónapokban ráadásul a fogyasztás is számottevően nő, ami újra megdobhatja az importot.
