Figyelő Top 200 (2000): Vegyipar

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja: • A forint árfolyamának erősödése (az ágazat nettó importőr jellegének köszönhetően) • Az olaj árának csökkenése …negatívan befolyásolhatja: • Az amerikai vegyipar recessziójának elhúzódása

Az elmúlt tíz év legmagasabb vegyipari növekedési ütemét sikerült elérni tavaly: az 1999-es 7,2 százalékos visszaeséssel szemben összehasonlító árakon 6,7 százalékkal bővült a termelés. Még kedvezőbb képet kapunk, ha csak a szigorú értelemben vett vegyipart – a vegyi anyagok és termékek gyártását – vesszük figyelembe, itt ugyanis 10,7 százalékos felfutást regisztráltak. (E körbe nem számít bele a gumi- és műanyaggyártás, továbbá a kőolaj- és kokszfeldolgozás sem. Így például a Mol termelésének egy részét, a kőolaj-feldolgozást és -kereskedelmet sem itt tárgyaljuk, az olajvállalat petrolkémiai tevékenysége viszont már beletartozik a szűk értelemben használt vegyipar fogalmába.)
Maradjunk tehát a szűkebb vegyiparnál. Itt a termelés egyharmadát a műanyag alapanyagok gyártása teszi ki, amely tavaly 17 százalékkal nőtt. A teljes termékforgalom elérte a 274 milliárd forintot, melyet néhány nagyobb gyár – a Mol petrolkémiai üzletága, a TVK és a BorsodChem – állított elő. Az alágazatra jellemző ciklikusság szakértők szerint 1999 és 2000 fordulóján érte el mélypontját, és onnantól újra felszálló ágba került. Ezt tovább segítheti a kőolaj árának stabilizálódása, még akkor is, ha az a korábbi éveknél magasabb árszinten történik. Nyugat-Európában a fellendülés már 1999-ben megkezdődött, míg nálunk csak 2000-ben éreztette hatását.

A vizsgált kör másik egyharmadát a gyógyszergyártás adja; e szegmens termelése az 1999-es közel 20 százalékos visszaesés után tavaly is csökkent, igaz már “csak” 1,2 százalékkal (a gyógyszeripari trendekről részletesen lásd külön elemzésünket). A többi alágazat vegyes képet mutat. A legnagyobb mértékben, 88 százalékkal, a mezőgazdasági vegyi termékek és növényvédő szerek gyártása nőtt. A három hazai gyártó – a Budapesti Vegyiművek, a Nitrokémia és a sellyei Agrokémia Rt. – együttes termelési értéke elérte a 9 milliárd forintot. A vegyipari szövetség szerint a gyors növekedés hátterében a korábbi évek visszaesésének korrekciója állhat.

Általában is elmondható, hogy a magyar vegyipar termelése – a kilencvenes évek visszaesése után – 1999-2000-re érte el a tíz évvel korábbi szintet, természetesen termelési és tulajdonosi szerkezetében számottevően átalakulva. Időközben megtörtént az utolsó állami kézben lévő szereplő, a Nitrokémia privatizációja is: a céget a vállalat dolgozóiból alakult konzorcium vásárolta meg.
A műtrágyák gyártása is dinamikusan, 33 százalékkal bővült tavaly (ennek a szegmensnek szinte egyedüli hazai szereplője a belföldi igényeket nagyrészt kielégítő Péti Nitrogénművek). Nőtt a tisztító és testápoló szerek termelése is, az előbbi 34, az utóbbi 12 százalékkal. Az e téren éllovas Unilever és Henkel Magyarország az utóbbi években átalakította a magyarországi termelését, itt szervezve meg bizonyos termékek közép- és kelet-európai gyártóbázisát, aminek nyomán mindkét termékcsoport exportja kiemelkedően bővült.

Az összesen 79 ezer főt alkalmazó, szűkebb értelemben vett vegyipar 6,5 százalékkal részesedik a feldolgozóipar termeléséből. A tavalyi létszám mintegy 3500 fővel csökkent, s ezzel együtt a termelékenység összességében 10 százalékkal nőtt.
A vegyipari vállalatok exportja a vámstatisztikák szerint 19,0 százalékkal, 2,9 milliárd dollárra emelkedett 2000-ben, főképp annak köszönhetően, hogy megugrott a műanyag alapanyagok, mosószerek és műtrágyák kivitele a CEFTA és a FÁK tagállamaiba. Ugyanakkor az import – 5,8 százalékos emelkedéssel – elérte a 4,6 milliárd dollárt.

A vegyipar privatizációja 1998-ra jórészt lezárult, 2000-ben a petrolkémiai ágazatban mégis jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe. Ez a három tőzsdén jegyzett és egymással vertikális termelési kapcsolatban is álló vállalatot, a Molt, a TVK-t és a BorsodChemet érintette. A folyamat végeredménye a korábban független, pénzügyi befektetők által dominált TVK és BorsodChem önállóságának megszűnése lett. A TVK-ban a Mol, a BorsodChemben az orosz Gazprom-csoporthoz tartozó Szibur szerzett meghatározó befolyást. A magyar sajtóban “vegyipari háborúként” emlegetett folyamat azzal indult, hogy a TVK többségét kontrolláló befektetési alapok egy részvénycserés ügyletben átadták részesedésüket a BorsodCemnek, melynek – tőkeemelés révén – egyúttal 25 százalékos tulajdonosaivá váltak. Szerződésüket megszegve ezt a csomagot rövidesen egy ismeretlen befektetőnek, az írországi bejegyzésű off-shore Milford Holdingsnak adták tovább. Sokan feltételezték, hogy a Milford a Gazprom menedzsmentjéhez köthető, így a BorsodChem és a Mol vezetése megállapodott a BorsodChem kezében lévő TVK-részvények egy részének eladásáról. Ezt követően éles harc bontakozott ki a feltételezett orosz befektetők – és a velük együtt szavazó osztrák CE Oil and Gas -, valamint a Mol között a TVK birtoklásáért. A TVK-részvények többségét a Mol szerezte meg (számára a tiszaújvárosi cég stratégiai fontosságú), a BorsodChem igazgatóságában azonban, többfordulós rendkívüli közgyűlést követően, a Sziburhoz és a CE Oil and Gashoz köthető emberek kerültek többségbe. A tőzsdei előírásokat és a részvényesi érdekeket rendszeresen semmibe vevő csatározás rendkívül sokat ártott a magyar tőkepiac megítélésének, ám azt, hogy a vegyipar jövője szempontjából mit hoz az új tulajdonosi kapcsolat, egyelőre korai lenne megítélni.

Vegyipari cégek toplistája, 2000. (millió forint)