Azok a közép- és kelet-európai országok, amelyek nem képesek hatékonyan bekapcsolódni az elektronikus kereskedelem áramlásába, könnyen marginalizálódhatnak – figyelmeztet a Világbank egy tanulmánya, miután megállapítja, hogy a térség országai e tekintetben jóval az Európai Unió (EU) mögött kullognak. De sajnos nem csak az unióhoz, illetve az Egyesült Államokhoz képest vagyunk lemaradásban: a visegrádi országokat felölelő régió 100 millió dollárt kitevő, weben keresztüli vásárlásból származó bevétele alig fele Chile azonos mutatójának, annak az országénak, amely népességében és méretében hazánkhoz hasonlítható. Ebből a 100 millió dollárból Magyarország mindössze 17 millióval dicsekedhet, miközben Csehországban 45, Lengyelországban pedig mintegy 37 millió dollárt költenek el a fogyasztók és a cégek online módon. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ezekkel a számokkal alig egy-két éves lemaradásban vagyunk Görögországhoz és Portugáliához, az EU két sereghajtójához képest.
Ezek a mutatók a vállalatok és a fogyasztók online csatornákon elköltött pénzeire vonatkoznak. Ha az elektronikus üzletvitel egészét tekintjük (vagyis minden olyan bevételt, amelyet a web generál), akkor azért ennél szebb képet kapunk. A vállalatközi (B2B) forgalom tavaly 21 milliárd, míg az elektronikus kiskereskedelem árbevétele 1,1 milliárd forint volt.
Az egyelőre igen fejletlen piac fellendülése az idén, illetve jövőre várható. Ebben fontos szerepe lehet a digitális aláírásról szóló törvény megszületésének, főként ha a további jogi kiegészítésekkel az üzleti szféra használatba is tudja majd venni az elektronikus kereskedelem biztonságának ezt a jogi garanciáját.
A jelenlegi meglehetősen kis nagyságrendű elektronikus költés leginkább az alacsony internet-penetrációnak, a csekély vásárlóerőnek és a biztonsággal kapcsolatos, megrögzötten bizalmatlan attitűdnek köszönhető. Az áttörés az üzleti szektor oldaláról várható, mégpedig főként a külföldi tulajdonban lévő cégek leányvállalatainál. Az elektronikus üzletvitel elterjesztésében lényeges szerepe lesz az autógyártásban érdekelt multiknak és az elektronikai ipar gyárainak, amelyek olyan cégekhez kötődnek, mint az IBM, a Philips, a Flextronics, az Ericsson, a Nokia vagy a Siemens. Kiemelkedő jelentőségű a Flextronics tavaly év végi megállapodása a Microsofttal, amelynek értelmében a szoftvercég a hazai GDP 6-7 százalékát kitevő üzletet és több ezer munkahelyet teremt Magyarországon az Xbox videojáték-konzol gyártásával.
Az internetgazdaság fellendülésében fontos lépés lesz a távközlési piac liberalizálása, amely lassan bár, de jelentősen csökkentheti az internetezés költségeit, ami 2000-ben még köztudottan nálunk volt a legdrágább az OECD-országok körében. A Matáv ez év februárjában bejelentett új árstruktúrája és tarifái is enyhítettek már valamit ezen a gondon. Ha nem is csak ennek köszönhető, de mindenesetre örömteli az a tény, hogy az idén újra határozott növekedésnek indult az internetezők száma, noha tavaly nyáron még megtorpanni látszott a gyarapodás. A különféle becslések 800 ezer és 1 millió fő közé teszik a magyar weblátogatók számát, akik közül legtöbben a Sulinet/Írisz projekt révén férnek a világhálóhoz. Az iskolák, könyvtárak és egyéb közintézmények behálózását megcélzó programban jelenleg 1800-1900 iskola van a hálóra kapcsolva, ami alacsony számnak tekinthető annak tükrében, hogy 1998-ban ez a szám már 1500 volt. Az otthoni internetezők száma ennél jóval kevesebb, a háztartásoknak csupán 3-4 százaléka, mintegy százezer háztartás kapcsolódik a netre.
Az internetes népesség még középtávon is csupán két-három magyar nyelvű általános site működésére lesz elegendő. Ezek már tavaly is léteztek, így nem csoda, ha az új próbálkozások – mint az általános portálok terén a ViaNovo vagy a programajánló Globopolis – hamar kénytelenek voltak bezárni. A tavalyi ősz azonban nem csak az újonnan jövőket, hanem a biztos piaci pozícióval bíró site-okat is nehéz helyzetbe hozta, még akkor is, ha a lejtmenet hazánkban közel sem volt olyan erős, mint a világ internet-gazdaságában, az Egyesült Államokban, vagy akár Nyugat-Európában. Még a nagy piaci szereplők közül az első, a korábban MatávNET néven futó Axelero Internet Rt. is jócskán veszteséges. A Matáv leányvállalatának tavalyi árbevétele 3,7 milliárd, vesztesége pedig 912 millió forint volt, s nem valószínű, hogy az idei évre tervezett nullszaldós eredményt sikerül a cégnek elérnie. Míg tavaly a két másik jelentős tartalomszolgáltató még tőkeemelést hajtott végre – az Index.hu 3 millió dollár, a Stop! portált üzemeltető Telnet Kft. pedig 547 millió forint értékben -, addig az idén mindkettő súlyos gondokkal küzd, részben vagy egészben vevőt keres cégére. A nehéz anyagi helyzethez hozzájárul, hogy az internetes reklámozásban élenjáró informatikai cégek ezen a marketingkiadáson kurtítottak legelőször a tavaly ősszel indult piacszűkülést követően. Az online reklámra fordított kiadások 2000-ben a teljes reklámköltésnek alig 2 százalékát tették ki, az idén pedig mérsékelt növekedéssel lehet számolni. A tartalomszolgáltatás fejlődését azonban jelzi, hogy az állami hatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület tavaly ősszel határozottan jelezte szabályozási igényeit, továbbá megalakult a szakma önszabályozó testülete, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete.
A 10-12 milliárd forintot kitevő internet-hozzáférési piacon is az Axelero az első 43 százalékos részesedéssel, ezt követi a PSINet Magyarország Kft. (korábbi nevén Elender) 14 százalékkal, illetve a Datanet 13 százalékkal. A nagyvállalati körben ma már teljesen elterjedt az internet, a középvállalatoknak pedig 81 százaléka, míg a kisvállalatoknak a 66 százaléka használja a hálót. Tavaly jelent meg a hazai palettán az ingyenes internet. A két szolgáltató, a Freestart és a Kiwwi együttesen 140 ezer hozzáférési pontot szolgálnak ki.
A vállalatközi elektronikus kereskedelemben mérföldkövet jelentett a piacterek megjelenése. Az elsőt, a Marketline Rt.-t 875 millió forintos jegyzett tőkével hozta létre az Axelero, az Accenture (korábbi nevén Andersen Consulting) tanácsadó cég, a Compaq Magyarország és az SAP Magyarország tavaly ősszel. Az idén májusban csatlakozott az OTP Bank Rt., s jelenleg folynak a tárgyalások a Mol Rt. részvételéről is. A vállalkozás az első májusi tranzakció óta nyár végéig közel 20 beszerzési és eladási ügyletet bonyolított le, mintegy 70 millió forint értékben. A versenytárs, a First Hungarian E-Market Kft., amelyet a Hewlett-Packard és az Oracle alapított a PricewaterhouseCoopers közreműködésével.
A B2B szektorban kiemelkedő ötlet és jól működő vállalkozás a Sunbooks elektronikus könyvkereskedelmi rendszer. A tavaly nyáron létrehozott szakmai piactér működésének egy éve alatt több mint 1 milliárd forintos forgalmat bonyolított.
A fogyasztói elektronikus kereskedelemben (B2C) vitathatatlanul a FotexNet a legnépszerűbb, amely tavaly nyáron robbant be a piacra. A közel 1 millió (!) terméket kínáló cég tavalyi árbevétele 150-200 millió forint között volt, de a cég vezetői az idei évre már 1,5 milliárdos tervekkel számolnak. A Fotex tavalyi eredményeinél egyelőre jóval nagyobb forgalmat bonyolít a közel 2 éves múltra visszatekintő Compaq Depo, amelynek tavalyi árbevétele 829 millió forint volt.
Sok szó esett tavaly az elektronikus gazdaságban a kezdő internetes cégeket támogató inkubátorházak létrehozásáról. S noha néhány ötlet valóra is vált (például az Accenture nevével fémjelzett iStart Center, vagy a Műszertechnika, a Videoton és a Gamax által létrehozott CeWeb), az általuk befektetett tőke jóval kisebb, mint a tervezett, köszönhetően annak az ijedtségnek, amelyet a dotcom-lufi kipukkadása jelentett. Ugyanez a jelenség kissé visszavett az internetes tanácsadó cégek növekedési ütemén is. Úgy tűnik, ezen a területen megkezdődik a konszolidáció. A piacvezető egyértelműen a Kirowski: míg tavalyi árbevétele 225 millió forint volt, addig az idei év első félévében saját terveiket is túlteljesítve 345 millió forintos forgalmat bonyolítottak, amellyel a piac 40-50 százalékát lefedik.
