Beváltatlan ígéretek
Az első WAP képes telefonok 1997-ben jelentek meg Európában, a technológia valódi piaci elterjedése azonban csak 1999-ben kezdődött. A vonalkapcsolt kommunikáción alapuló megoldás 9,4 kbit/sec-os adatátvitelt tesz lehetővé, mely igencsak lassú, még a hagyományos modemes és analóg telefonvonalat használó, a háztartások körében a leginkább elterjedt Internet eléréshez képest is. A limitált sávszélesség limitált szolgáltatásokkal jár, melyek önmagukban akár komoly értéket is jelenthetnek a fogyasztóknak, ha a technológia hiányosságairól elfeledkező telefontársaságok nem egyenesen “a” mobil internetként harangozzák be a WAP-ot, tápot adva a határtalan fantáziának és nyomában a túlzó várakozásoknak.
A masszív és félrevezető médiakampányok következtében a legtöbb érdeklődő európai fogyasztó arra számított, hogy WAP telefonjaik segítségével a megszokott Internet szolgáltatásokat érheti el, e-mailt küldhet, chatelhet, vagy böngészhet jól ismert weboldalain. A technológia elterjedését tovább gátolták a böngészésre kevéssé alkalmas telefonkészülékek, a kisméretű, fekete-fehér képernyők, a nehézkes szövegbevitel.
A vonalkapcsolt technológia – mely egy felhasználó számára a kapcsolat idejéig lefoglal egy teljes csatornát – alacsony hatékonysága emellett magasan tartotta a WAP szolgáltatások árait, így a felhasználók számára nem volt elfogadható a mobil Internet kínálta ár/érték arány. Ezt a problémát a GPRS, csomagkapcsolt adatátvitelt lehetővé tévő technológia megjelenése és elterjedése megoldja, mely a kommunikáció hatékonyságának növelése mellett egyben “always on” Internet kapcsolatot és a modemes elérésnek megfelelő sávszélességet is biztosít. S bár a GPRS a 2001-es éve slágere lehet, sok piaci szereplő attól fél, hogy a megrázó WAP tapasztaltok évekre visszavetették a mobil Internet széleskörű térhódítását.
Az európai mobilszolgáltatók 2000-ben az előremenekülés taktikájának keretében hatalmas összegeket invesztáltak az ún. harmadik generációs hálózatokat lehetővé tévő frekvenciák megvásárlásába, abban a reményben, hogy a hangforgalom csökkenő bevételei kompenzálhatók az új, adatkommunikációs szolgáltatások generálta kereslet kiaknázásával. E reményeket oszlatták el a mobil Internet minden várakozást alulmúló penetrációs mutatói. A lassan reagáló piac első áldozatai azok a tartalomszolgáltatók lettek, akik kifejezetten a mobil piacra fejlesztették megoldásaikat, számos cég csupán néhány hónapot ért meg. A vizsgált évben a kockázati tőketársaságok mintegy 8,3 milliárd dollárt fektettek mobil Internet szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokba. E befektetések nagy része mára füstté vált.
Szakértői becslések szerint az elkövetkező évek mobil adatkommunikációból származó többletbevételei csak közel a felét fogják kompenzálni annak a bevételkiesésnek, amit az európai szolgáltatók a mobilpiac telítődése és a hangszolgáltatások frontján dúló árháború következtében szenvednek el. Emellett azonban a bevételeknek fedezniük kellene a 3G hálózatok kiépítésének költségeit is. A kedvezőtlen folyamatok következtében az európai mobilpiac elhúzódó finanszírozási problémákkal és masszív konszolidációs folyamatokkal néz szembe.
A harmadik generációs (UMTS) mobil Internet európai bevezetése 2003-ban, vagy 2004-ben várható. Addig a GPRS technológia szolgálja majd a fogyasztói igényeket, mely a WAP esetében megismert átviteli sebesség többszörösére képes, így növelheti a mobil Internet kontinentális sikerének esélyeit.
Mobilpiac itthon
A hazai mobiltávközlés a nemzetgazdaság egyik leggyorsabban növekvő ágazata volt tavaly. A turbulens növekedést mutató piacon mintegy 1,5 millióval nőtt az aktív előfizetők száma, mely nemzetközi viszonylatban is jelentős eredmény. A szolgáltatók várakozásai szerint a folyamat a 60%-os penetrációs szintig biztosan nem áll meg.
2001 májusában több mint 3,7 millió aktív SIM kártyát regisztráltak Magyarországon. A piacon a legnagyobb részesedéssel a Westel Rt rendelkezik (53%), őt követi a Pannon Gsm, melynek piaci pozíciója a jelentős ügyfélszám emelkedés ellenére kis mértékben csökkent (40%). A harmadik szolgáltató, a Vodafone valamelyest javította relatív piaci pozícióját (7%).
A mobil távközlés jelentős fejlődése ellenére a mobil Internet itthon még ritkaságszámba megy. A KÓD 1000 fős, országos felvétele szerint a mobilhasználók mintegy 7%-a, azaz 260 ezer ember rendelkezik WAP-ra felkészített telefonnal. E készülékek többségét az elmúlt egy évben vásárolták. Mivel az új eszközök ma már szinte mindegyike alkalmas WAP böngészésre, a növekedés feltehetően nem áll meg.
A magas készülékarány ellenére, a WAP szolgáltatást valószínűleg jóval kevesebben használják, bár a pontos arányokat a szolgáltatók titokban tartják, a kutatásokból pedig az alacsony penetráció miatt csak nehezen becsülhetők. Így mi sem teszünk kísérletet a szolgáltatást rendszeresen igénybe vevők számának prognosztizálására.
A két legnagyobb itthoni szolgáltató 2001-ben már elérhetővé tette a GPRS, csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatást is, mellyel hazánk Európa élvonalába került. Ennek ellenére a sokak által messiásként várt harmadik generációs hálózatok Magyarországon az elkövetkező 2-3 évben biztosan nem kerülnek kiépítésre, a kormányzat ugyanis ez év júliusában, a kedvezőtlen nemzetközi piaci viszonyokra hivatkozva, határozatlan időre elhalasztotta a frekvenciák árverését.
Mobil Internet fogyasztói szemmel
A KÓD májusban végzett kutatása keretében megvizsgálta a különböző mobil Internet technológiák ismertségét. A WAP-ról a felnőtt lakosok 63%-a hallott, a főként sajtóhirdetésekben felbukkanó GPRS-ről ugyanezen sokaság tizede, míg a harmadik generációs mobil távközlésről a fogyasztók valamivel kevesebb, mint 5%-a értesült. A leginkább előtérben álló WAP jelenti egyenlőre a megkérdezettek többsége számára a mobil internetet.
A technológia nemzetközi sikertelenségének egyik oka a reklámok által generált, eltúlzott fogyasztói elvárás-szint volt. Az itthoni marketing kampányok sem voltak teljesen mentesek a hagyományos Internet és a WAP összemosásától, így nem meglepő, hogy a technológiát ismerő fogyasztók többsége meg van győződve arról, hogy a vásárlás, az elektronikus banki szolgáltatások, az e-mail és a világháló böngészése egyaránt lehetséges a WAP kompatíbilis készülékeken. Bár mindez részben igaz, a hazai felhasználók és mobiltulajdonosok szemében a megszokott Internet adta lehetőségekről és a mobil tartalomszolgáltatás kínálatáról kialakított kép összefolyik.
A kutatás során néhány, a WAP szolgáltatással kapcsolatos állítást is értékeltettünk a megkérdezettekkel. Itt az érdemben válaszolni tudók aránya a technológiát ismerők mintegy felére olvadt, rávilágítva arra, hogy a többség fejében valóban csak homályos kép él a mobil Internet hazai kondícióiról.
A WAP-ot ismerők többsége a szolgáltatást drágának ítélte, mely jelenleg 40-50 Ft-os percdíjak ellenében érhető el az egyes társaságoknál. Nem fért kétség azonban a mobil Internet hasznosságához, az érdemben választ adók nagy többsége egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy a WAP megkönnyíti a mindennapi életet. Bár valamivel kevesebben támogatták a könnyű kezelhetőségről szóló állítást, a többség egyetértése a tapasztalatok hiányából következik.
A hagyományos Internet és a WAP összemosódására utal azon kijelentés egyhangú támogatása, hogy a mobil technológia ugyanolyan gyors Internet elérést biztosít, mint a PC-modem.
A kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak azon veszélyforrások jelenlétére, melyek Nyugat Európában is jelentősen hozzájárultak a WAP sikertelenségéhez. A hazai fogyasztók csak töredéke ismeri a mobil Internet valódi lehetőségeit, a többség számára a WAP fogalma az “Internet a telefon képernyőjén” téves koncepciójához tapad.
A kutatás tanúsága szerint a megkérdezettek közel 40%-a érdeklődik a mobil Internet iránt. Nem meglepőmódon, az átlagosnál erősebb az érdeklődés a fiatalabb korosztályok és a magasabb jövedelmi helyzetűek oldalán.
A viszonylag kedvezőnek tűnő számokat beárnyékolja, hogy mindössze a lakosság 1%-a tervezi biztosan, hogy a közeljövőben mobil internetezésre alkalmas készüléket vásárol. További 9% elképzelhetőnek tartja ugyanezt. A modern készülékkínálat jellemzőiből következően ennél jóval többen fognak valójában WAP böngészésre felkészített eszközhöz jutni az elkövetkező évben, az 1%-os, illetve 9%-os érték azt a csoportot határolja körül, akiknél a telefonvásárlás, vagy csere motivációs hátterében szerepel a mobil Internet használatának lehetősége iránti érdeklődés.
A már készüléktulajdonos csoportban a felhasználók ötöde érdeklődik komolyan a mobil Internet iránt, azaz készülékcseréjénél figyelembe veszi ezt a szempontot is.
Az eredmények a mobil Internet lassú hazai felfutását vetítik előre, melyet az egyenlőre fejletlen tartalomszolgáltatás is behatárol. A lassú felfutás elsődleges oka a mobil Internet nyújtotta valódi lehetőségek és szolgáltatások ismeretének hiánya és egyfajta kivárás. Az árak szerepére alább kitérünk.
A kutatás végül a potenciális felhasználók rezervációs árainak vizsgálatára is kitért. A fogyasztók negyede lenne hajlandó ma pénzt áldozni mobil internetre, melynek havi összege 500 és 10 ezer Ft között mozog. Átlagosan a szolgáltatásnak tulajdonított érték 5200 Ft, mely megfelel a hagyományos internethez rendelt fogyasztói értéknek. (Azaz egy átlagos felhasználó egy hónapban maximum ennyit lenne hajlandó a szolgáltatásra áldozni.)
Az eredmények kedvező következménye, hogy a GPRS szolgáltatás jelenlegi átalánydíjas árai versenyképesek a fogyasztói elvárásokhoz mérten, így várhatóan nem az ár lesz a legfontosabb akadálya a mobil Internet hazai sikerének.
Összefoglalás
A sikeresen fejlődő magyar mobilpiac még nem készült fel a mobil Internet nyújtotta lehetőségek befogadására, így a harmadik generációs hálózatok kiépülésének késése nem fog jelentős problémákat okozni itthon. A KÓD kutatásainak eredményeiből úgy tűnik, lassú felfutásra számíthat a piac, melynek azért lökést adhat az árában és szolgáltatásaiban is versenyképesebb GPRS rendszer bevezetése.
Japánnal ellentétben sem Európában, sem Magyarországon nem fogja a mobil Internet penetrációja meghaladni az elkövetkező 4-5 évben a hagyományosét.
