A téli tartósabb hideg, fagyos és csapadékos időjárás sok helyen próbára tette a szabadföldben teleltetett leandereket, hajtáselhalást vagy gombás fertőzéseket okozva. De van remény.
A fagykárosodást onnan lehet felismerni, hogy azok a részek barnás-feketések, puhák, és metszetük már nem élénkzöld, mondta a beol.hu megkeresésére Herczeg Barnabás, mezőgazdasági mérnök, növényorvos hallgató.
A békéscsabai Herczegi Leander Kertészet szakértője szerint a drasztikus metszés életmentő: ne féljünk az ollótól!
Az elhalt részeket az egészséges, zöld szövetig vissza kell vágni. Akár a 20–40 cm-es csonkolás is indokolt lehet, a növény hálás lesz érte
– nyilatkozott.
Megjegyezte, mindig éles, fertőtlenített eszközzel dolgozzunk, a metszés után használjunk fasebkezelőt, majd pedig permetezzünk réztartalmú lemosó szerrel a fertőzések elkerülése érdekében.
Ezzel kezdjük, ha sikeres volt a teleltetés
A fagymentes helyen pihentetett példányok általában sértetlenül vészelik át a telet. Herczeg Barnabás elmondta, számukra a tavasz a „tisztasági kúrával” kezdődik. Távolítsuk el az elhalt leveleket, végezzük el az alakító metszést, ha szükséges, és náluk se feledkezzünk meg a lemosó permetezésről.
A kihelyezésnél tartsuk be a fokozatosság elvét: először félárnyékos helyre tegyük a növényeket, hogy elkerüljük a napégést. Egy hét után költözhetnek végleges, napos és jól szellőző helyükre, ekkor indulhat a heti rendszerességű tápoldatozás is, olvasható a szakértői javaslat a cikkben.
