„Elsöprő többségben vannak a hazai ingatlanpiacon honfitársaink: az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével vásárlók mindössze 2,5 százaléka volt külföldi az év első kilenc hónapjában” – ismertette az állampolgárság szerinti bontást Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető egyúttal azt is megjegyezte, hogy a külföldi vevők egy része régóta Magyarországon él, ugyanakkor a lakcíme alapján nem az országban élő, de itt ingatlant vásárló ügyfelek aránya mindössze 1,4 százalék volt idén.
A külföldiek által vásárolt ingatlanok átlagértéke 51,1 millió forint, amely 2,2 millió forinttal magasabb a magyar vevők által vásárolt ingatlanok átlagértékénél. Emellett az elemzésből az is kiderült, hogy a külföldiek vásárlási szokásai között igen jelentős eltérés mutatkozik: a kínaiak és a németek a legaktívabbak a magyar ingatlanpiacon, de eltérő helyeket preferálnak és ez a vásárolt ingatlanok átlagértékében is megmutatkozik. Amíg a németek által vásárolt ingatlanérték csak 27,8 millió forint, addig a kínaiak átlagosan 76 millió forintot fizetnek egy-egy kiszemelt ingatlanért. Utóbbi összeg a 48,9 millió forintos magyar átlagot 27,1 millióval haladja meg.
A külföldiek kilencven százaléka a határ menti térségekben és a főváros, valamint közvetlen környezetében vásároltak. A két térségen kívül csak eseti vásárlások fordultak elő. A legtöbb, általuk bonyolított adásvétel a VIII. kerülethez köthető. Ebben a kerületben a legaktívabbak a nyugat-európai és amerikai vásárlók mellett az ukránok voltak.
A külföldiek döntően készpénzzel fizetnek (95,3 százalékuk), ezzel szemben hitelt elvétve vesznek igénybe. A magyar vásárlók esetében mást mutat a gyakorlat, jóval kevesebben finanszírozzák a tranzakciót készpénzzel (63 százalék), és többen vesznek fel hitelt (28 százalék).
A külföldiek körében a használt téglalakás a legkedveltebb, a vevők 51,6 százaléka dönt ilyen ingatlantípus mellett. A nem Budapesten vásárlóknál a használt ház a favorit, a vevők 42,2 százaléka választ házat, míg a panel és az új építésű lakás elhanyagolható esetükben. A magyar vásárlási szokások ettől is jelentősen eltérnek, a magyarok 18 százaléka választ panelt, új építésű lakást pedig a vevők 7,3 százaléka.
De a nemi arányok megoszlása is különböző: honfitársaink esetében nagyjából ugyanannyi nő és férfi jelenik meg az ingatlanpiacon, míg ugyanez a külföldieknél 59,4 százalékkal erős férfi dominanciát tükröz – ismertette a szakember, aki a korfával kapcsolatban megjegyezte: a magyarokhoz hasonlóan a külföldieknél is jelentős a középkorúak túlsúlya: az 50-64 év közötti vásárlók aránya 35,7 százalék, míg a 40-49 év közöttieké 25 százalék. Fiatalból kevés van a magyar ingatlanpiacon, 30 év alatt az összes külföldi vásárló csupán 8,9 százaléka vásárol nálunk.
