A panel vagy hagyományos technológiával telepszerűen épült (összefoglalóan: „lakótelepi”) lakások adásvétele évek óta stabilan mintegy 13 százalékban részesedik az országos lakáspiaci forgalomból. Azonban a főváros egyes kerületeiben, illetve néhány vidéki városban ennél jóval nagyobb a súlyuk az otthonkeresésben. A KSH legfrissebb, már lezárt, 2021. évi adatai szerint a szekszárdi, a paksi és a XV. kerületi lakóingatlan-forgalomban 50 százalék feletti volt a lakótelepi lakások részaránya. Darabszámra nézve Miskolcon és Debrecenben a legélénkebb ez a részpiac, ahol egyenként mintegy 1300 adásvételt regisztráltak két éve. Utánuk már egy budapesti kerület, a III. következett, közel 1200 tranzakcióval, s csak azután Pécs, Szeged, majd megint a fővárosból Újpest.
A lakótelepi tranzakciószám ennél jelentősebben, 14 százalékkal csökkent 2022-ben. Az árak mozgása viszont azt mutatja ugyanebben az összevetésben, hogy a lakótelepi lakások elég jól állták a sarat. Míg az általános lakásárszínvonal 18,5 százalékkal nőtt, addig a házaké csupán 4 százalékkal, a lakótelepi és egyéb – jellemzően tégla – lakások viszont nagyjából azonos mértékű, 21-24 százalékos drágulást produkáltak. Így 2022-ben a lakótelepi átlagos négyzetméterár országosan 506 ezer, míg Budapesten 714 ezer forint volt.
Az elmúlt egy évben már százas nagyságrendben forogtak a piacon olyan lakások – jellemzően garzonok és kétszobások – amelyek fajlagos ára meghaladta az 1 millió forintot is. A Lágymányosi lakótelepen kelt el a rekorder (1,4 millió), de a klasszikus panelek közül is kelt el lakás Kelenföldön közel ugyanennyiért (1,3 millió). Vidéken is több helyen elérték vagy meghaladták az egymilliós tarifát, így Debrecenben, Kecskeméten, Szombathelyen is.
Az utóbbi egy évben, a jelentősebb lakótelepi forgalmat mutató területi egységek közül három budapesti kerületben értek el 800 ezer forint feletti átlagárat. Ezek a XI. (884 ezer), a XIII. (867 ezer) és a IX. (815 ezer) kerületek. A vidéki nagyvárosok közül kettő, Veszprém (631 ezer) és Debrecen (614 ezer) tudott megelőzni fővárosi kerületet – a legolcsóbb Pesterzsébetet (598 ezer) – ebben az árversenyben. További három nagyobb városban közelítették meg a fővárosi árszintet a lakótelepi lakások: Székesfehérváron (595 ezer), Győrben (569 ezer) és Sopronban (568 ezer). A lista végén ugyanazok a települések szerepelnek, mint korábban: Ózdon 130 ezer forintba kerül egy átlagos lakótelepi lakás négyzetmétere, Komlón 178 ezerbe, Salgótarjánban 192 ezerbe.
Az egyes lakótelepek átlagárai mutatnak más érdekességeket is. Az abszolút bajnok, a Lágymányosi (nem panel) lakótelep az elmúlt évben megőrizte vezető helyét, de az átlagnál alacsonyabb mértékben, 17 százalékkal drágult. A vidéki nyertes, a veszprémi Cserhát lakótelep ugyancsak hasonlóan jól szerepelt már tavaly is, viszont azóta az áremelkedésének üteme duplán akkora (34%) volt. A mintegy egyharmados drágulás az értékeltségi rangsor vége felé sem volt példátlan: ezzel érte el például Komlón a Körtvélyes lakótelep a 158 ezres, a Kenderföldi (nem paneles) pedig a 164 ezer forintos átlagárat.
A lakótelepek kínálata összességében jól rezonált a lakáspiac tavalyi kihívásaira
– ezzel magyarázza Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője e szektor válságállóságát. Amikor tavasztól érezhetően megdrágultak a hitelek, akkor a lakótelepek garzonjai és kis lakásai még mindig viszonylag olcsón elérhető vételi lehetőséget kínáltak akár saját lakhatás, akár befektetés céljára. Ősszel pedig a hirtelen felizzó rezsiaggodalom terelhette a még vásárlóképes érdeklődőket a lehetőleg már felújított, s alacsonyabb üzemeltetési költségű lakások felé.
Ezek a hatások együtt eredményezhették, hogy 2022-ben a lakótelepi szektor – ha csökkenő forgalom mellett is, de – a többinél dinamikusabb áremelkedést tudott elérni, és az inflációval is állta a versenyt. Mindezek alapján az elemzőt az sem lepné meg, ha idén a lakótelepek piaci részesedése nőne, s meghaladná az évek óta stabil egynyolcados arányt.
