Bár 2021-ben várakozásokon felül teljesített a hazai lakáspiac, az átadott lakások száma országosan 29 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. Ez ugyanakkor természetes jelenség, hiszen a megnövekedett keresletet késleltetve követi a kínálat bővülése. Az, hogy a használatba vett lakások számának 2016 óta tartó növekedése tavaly megtört, még azt tükrözi, hogy 2020-ban – jellemzően a koronavírus és az ismét 27 százalékra emelt áfa miatt –kevesebb újépítésű lakásra volt kereslet, így 2021-ben kevesebb építés fejeződött be.
Ha a lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések számát vizsgáljuk, szembetűnő, hogy 2021-ben egyedül a fővárosban regisztráltak csökkenést, míg a többi településtípuson egyértelmű növekedés figyelhető meg. A jelenség hátterében feltételezhetően az a piaci sajátosság áll, hogy hosszabb procedúra engedélyeztetni azokat az akár sokszáz lakásos projekteket, amelyek a budapesti kínálatban hangsúlyosak, míg vidéken inkább a kisebb társasházak és családi házak jellemzik a kínálatot. Továbbá az is elképzelhető, hogy a nagy fővárosi ingatlanfejlesztők már korábban beszerezték a szükséges engedélyek egy részét
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakértő hozzátette, hogy az idei évben az építési engedélyek számának további emelkedése várható, amit az a körülmény indokol, hogy a 2026-ig érvényben lévő, kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa alkalmazásához az építési engedély megszerzésének illetve az egyszerű bejelentésnek határideje 2022 december 31.
A növekedésnek pedig még bőven van is tere, hiszen a 2021-ben országos szinten kiadott 29.941 építési engedély és egyszerű bejelentés még bőven elmarad a 2016-2019 közötti évek értékeitől, a budapesti 5491 darab pedig 2015 óta a legalacsonyabb érték. Ugyanakkor a nem megyei jogú városokban tavaly kiadott 10.122 engedély és bejelentés 2008 óta a második legmagasabb, míg a községek 8450-es értéke 2008 óta az eddigi legmagasabb szám.
2020-hoz viszonyítva 2021-ben a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma országosan 33 százalékkal növekedett. A területi megoszlást vizsgálva, a fővárosban mért 14 százalékos csökkenés, a megyei jogú városokban 35, a kisebb városokban 58, míg a községekben 55 százalékos emelkedés egybecseng azzal az évek óta megfigyelhető folyamattal, hogy a lakáspiac forgalma a kisebb települések, agglomerációk irányba tolódik el, ezt a jeleséget támogatta a falusi CSOK, majd a koronavírus járvány is tovább erősítette.
A Balaton-part virágzása is egyértelműen megfigyelhető az adatokból, hiszen Somogy megyében egy év alatt két és félszeresére növekedett az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma.
Tavaly országosan kevesebb, Budapesten rekord számú lakás épült
A KSH adatai alapján 2021-ben az újonnan épült volumen csökkent, országos szinten 2020-hoz viszonyítva 29 százalékkal kevesebb, összesen 19.898 használatbavételi engedélyt adtak ki. Egyedül Budapesten emelkedett a megépült lakások száma (11%), a megyei jogú városokban 47, egyéb városokban 33, míg a községekben 45 százalékos csökkenést regisztráltak.
Hasonlóan a lakásépítési engedélyek számának alakulásához, az átadott lakások számának növekedése is a fővárosra jellemző nagyprojektekre vezethető vissza, hiszen ezek keretében egyszerre akár több száz lakást is átadhatnak. Ugyanakkor az is figyelemreméltó, hogy Budapesten tavaly 7038 lakás épült meg, ami 2009 óta a legmagasabb érték úgy, hogy 2018 óta folyamatosan emelkedik a fővárosi lakásátadások száma. 2022 első két hónapjának adatai alapján pedig elmondhatjuk azt is, hogy Budapesten kitart a tavalyi év lendülete és idén is sorra indulnak a lakásprojektek
– fűzte hozzá Valkó Dávid.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 2021-ben országosan 64 százalék volt, ami önmagában is több évtizedes rekord, azonban negyedéves szinten vizsgálva még ennél is magasabb, 71 százalékos értéket ért el 2021 első három hónapja. Településtípus szerint az értékesítési célú lakásépítés aránya rekordot döntött Budapesten (90%) és a megyei jogú városokban is (67%). Ez a mutató országos szinten 2016-tól látványosan emelkedett a korábbi évekhez képest, köszönhetően az 5 százalékos lakásáfa bevezetésének, ami a beruházók számára a korábbinál is vonzóbbá tette a lakásépítési piacot.
Az nagy biztonsággal jósolható, hogy már idén is emelkedni fog az átadott lakások száma, hosszabb távon pedig a várhatóan nagyobb számban elinduló rozsdaövezeti fejlesztések is ebbe az irányba hatnak majd. 2022-ben a kínálat mellett az újlakások iránti kereslet további növekedése is prognosztizálható, amit a Zöld Otthon Program, valamint az év során várhatóan kivezetésre kerülő állami támogatási elemek okozta véghajrá is erősíteni fog. A növekvő kereslettel együtt az újépítésű ingatlanok további árnövekedését is előre vetíthetjük, amit az a tény is indokol, hogy a kivitelezési költségek továbbra sem csökkennek
– foglalta össze várakozásait a vezető elemző.
