Idén az új építésű lakások ára átlagosan 8-10 százalékkal emelkedhet részben a szűkös kínálat, az alapanyagok és a munkaerő drágulása, valamint a tavaly ősszel bevezetett zöldhitelprogram miatt; a használt lakásoknál a drágulás mértéke 5-7 százalék lehet – közölte a Takarék Csoport pénteken az MTI-vel.
A Takarék Csoport elemzői által összeállított Takarék Index szerint jelentős kereslet élénkíti az újlakáspiacot, ami a családtámogatások mellett hozzájárul a dráguláshoz. Hozzátették, a Takarékbank elemzői által 2022-re várt, 5,5 százalékos infláció mellett az idén is erős lehet a lakáspiacon a befektetői aktivitás.
A közlemény szerint az idén a lakásépítési engedélyek számának további növekedésével számolnak, hiszen az engedélyeket az 5 százalékos áfaszint alkalmazásához még 2022 végéig meg kell szerezniük a beruházóknak.
Vidéken az értékesítés alatt álló, legalább tíz lakást tartalmazó társasházakban 13 500 lakás épül. Jelentősek ugyanakkor a regionális eltérések, a legtöbb épülő lakás (körülbelül 2300) Somogy megyében van, amelyet a Balaton közelsége tesz népszerűvé a fejlesztők és a vásárlók körében. A második legtöbb ingatlan Pest megyében található a terület agglomerációs szerepének köszönhetően, míg a harmadik helyen Győr-Moson-Sopron megye áll, több mint 1800 lakással.
A további projektindításokat támogathatja, hogy a fejlesztők jelentős kereslettel és növekvő árakkal találkoznak az újlakáspiacon, amiben nagy szerepük van a családtámogatásoknak, illetve a tavaly ősszel elindított zöldhitelprogramnak. Mindezek mellett a kedvező munkaerőpiaci folyamatok és a bérek emelkedése is pozitív hatással lehet a lakáspiaci keresletre.
Ugyanakkor jelezték, a kamatszint drágítja az újonnan felvett lakáshiteleket, amelyet csak részben tudnak ellensúlyozni a béremelkedések, így ez kedvezőtlen hatással lehet a hitelkihelyezésekre és ezáltal a lakáspiaci keresletre, különösen a használt lakásoknál.
Ezen felül arra is rámutattak, hogy a piacon bizonytalanságot szül, hogy az idei év ismét az építőanyagok drágulásával kezdődhet, ami nehezíti a költségkalkulációkat, különösen a 2024-2025-ös átadású beruházásoknál.
