A forgalmat nézve egyelőre a visszafogott lakáspiacot rövid távon várhatóan nem veti vissza a jegybanki kamatemelési ciklus, s a legnagyobb kérdés az lesz, hogy a jövőbeni vevők béremelkedése lépést tud-e tartani a lakásárak és a hiteltörlesztők növekedésével – áll az az ingatlan.com legújabb elemzésében. Ez azt vizsgálta, hogy 2016-tól mostanáig hogyan alakultak a legbiztonságosabb – 10 évig fix törlesztőrészletű – lakáshitelek árai, a nettó fizetések, valamint – közel 23 ezer magánszemély hirdetésének adatai alapján – a kínálati lakásárak.
Kamatok akkor és most
A lakáspiacnak támaszt nyújtó lakáshitelpiacra a jövőben hatással lehet a magyar jegybank kamatemelési ciklusa, ennek azonban egyelőre nincs nyoma. Az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu szerint bár az alapkamat június vége óta 0,6 százalékról 1,65 százalékra nőtt, ezzel párhuzamosan a lakáshiteleknél, különösen az egyik népszerű konstrukciónál, a legalább 10 éves kamatrögzítésű lakáshiteleknél nem történt érezhető drágulás a bankok közötti verseny miatt. A 10 éves kamatperiódusú, valamint a 10, illetve 20 évig fix hitelek kamata csökkent szeptembertől, annak ellenére, hogy az alapkamatszint nőtt.
Hosszabb távon is csökkenés látható a legnépszerűbb lakáshiteleknél. Az 5-10 évig fix kamatozást biztosító, ezáltal kiszámítható törlesztőrészletű lakáshitelek átlagos hiteldíjmutatója jelentősen csökkent az öt évvel ezelőtti szinthez képest. 2016 júliusában – az akkor 0,9 százalékos alapkamat mellett – 6,58 százalék volt, idén júliusban – a hónap nagy részében szintén 0,9 százalékos alapkamat mellett – viszont 4,1 százalékot tett ki. Fontos, hogy itt átlagkamatokról van szó, tehát ennél alacsonyabb és magasabb mutatóval is adtak a bankok 5-10 évig fix kamatozású lakáshitelt.
Bérek, emelkedés, lakásdrágulás
A viszonylag alacsony lakáshitelkamatokra nagy szükség volt, mert a 2016-tól végbement, majd 2019 második felében és a koronavírus-járvány hatására 2020-ban megtorpanó lakásdrágulás nagyobb mértékű volt a béremelkedésnél. 2021-re a vevők többsége ezért már lakáshitel segítségével vágott bele a vásárlásba. A kedvező kamatozású lakáshitelek, és az állami támogatások fontos szerepet játszottak a vevői álmok életben tartásában. Az adásvételek száma ugyanis már harmadik éve csökkenő tendenciát mutat a koronavírus járványtól függetlenül. Mindez azt is jelenti, hogy az emelkedő lakásárakat egyre kevesebb vásárló hajlandó megfizetni
– kommentálta a hosszú távú adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A kedvezmények nélküli átlagos nettó fizetés ugyanis 2016 első félévében 172 ezer forint volt, az, az idei első félévben 285 ezer forintot tett ki. Vagyis 66 százalékkal nőtt, miközben az ingatlan.com adatai szerint 19,9 millió forintért kínáltak egy 50 négyzetméteres fővárosi használt lakást, ezzel szemben idén már 38,7 millió forint volt az összeg. A megyeszékhelyeken 105 százalékos volt a drágulás, így 20,85 millióra emelkedett az 50 négyzetméteres használt lakások ára.
A fizetésemelkedés és a lakásdrágulás között különbséget az állami támogatások mellett a hitelek fedezték, és a jövőben is ezek egymáshoz mért alakulása határozza meg a lakáspiaci folyamatokat
– tette hozzá Balogh László.
A money.hu szakemberei rávilágítottak arra, hogy az alapkamatemelés egyelőre nem vetette vissza a lakáshitelpiacot, mivel a versenyhelyzet miatt legjobb hitelajánlatok kamatszintje nem emelkedett érezhetően. Balogh László szerint ugyanakkor a bankok közti éles verseny annak is köszönhető, hogy a használt lakások piacán a növekvő árak mellett már harmadik éve csökken a forgalom. A jövőre tervezett minimálbér-emelés az átlagfizetések növekedését is okozhatja, így a bankok előbb-utóbb megkezdhetik beépíteni a magasabb kamatokat a lakáshitelek törlesztőibe. A fizetések emelkedése ráadásul pozitív irányba húzhatja a lakáspiac forgalmat is. Az ingatlan.com szakembere úgy látja, a lakáspiac jövője szempontjából a fő kérdés az lesz, hogy a belengetett minimálbér-emelés és az emiatt várható átlagfizetés növekedés lépést tud-e tartani a használt lakások árának és a törlesztőrészletek emelkedésével. Enélkül ugyanis a forgalomcsökkenés előbb-utóbb lakáspiaci korrekcióhoz vezethet.
