2, 19, 27, 29, 86: ez az öt szám decemberben 3,959 milliárd forintot ért a lottón. A szerencsés játékos március közepén jelentkezett az ötöslottó történetének 5. legmagasabb nyereményéért, ami első hallásra talán felfoghatatlanul magas összegnek tűnik, de az ingatlanpiacon közel négymilliárd forint sem elég mindenre.
A legfrissebb és a 2019-es OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatainak összevetésével képet kaphatunk arról, hogy mekkora ingatlanvagyonra tehetne szert valaki ebből az összegből és kísérletet tehetünk annak vizsgálatára is, hogy a koronavírus járvány és az ingatlanpiac év végi megtorpanása mennyire befolyásolta a közel négymilliárd forintos lottófőnyeremény vásárlóerejét egy év alatt (a 2019 teljes évre vonatkozó, míg 2020 esetében az eddig beérkezett NAV forgalmi adatok alapján).
A 2020-as év vonatkozásában még nem rendelkezünk végleges adatokkal és bár településenként, valamint ingatlantípusonként is megfigyelhetőek elmozdulások, azt elmondhatjuk, hogy a koronavírus járvány és az ingatlanpiaci megtorpanás sem befolyásolta alapvetően a lottójátékos ingatlanpiaci lehetőségeit
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Átlagosan 125 fővárosi lakás
A budapesti átlagár 635 ezerről 653 ezer forintra változott, így a számoláshoz egy 50 négyzetméteres lakást alapul véve 2019-ben 126, míg a 2020-as adatok alapján valamivel kevesebb, 123 fővárosi lakást vásárolhatnánk a nyereményből.
A főváros legexkluzívabb kerületeit vizsgálva, az V. kerületben 2019-ben és 2020-ban is 80 (az ország jelenleg legdrágább irányítószám-körzetében, a 1056-osban pedig csak 75) darab 50 négyzetméteres lakást vásárolhatnánk, az I. kerületben viszont 98 helyett tavaly már csak 96 lakásra lenne elég a lottófőnyeremény.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján 2020-ban az árváltozás az olcsóbb, kevésbé frekventált fővárosi kerületek esetében egyértelműen pozitív előjelű volt, így ezeken a környékeken szinte mindenhol kevesebb lakást vásárolhatnánk 2019-hez képest. A legnagyobb változás a X. (163 helyett 148), XVII. (173 helyett 159) és XX. (187 helyett 174) kerületben figyelhető meg.
Nógrád megyében 349 ház
Ha egy megyére fókuszálunk és célunk a lehető legtöbb ingatlan megvásárlása, akkor Nógrád megye lenne a legjobb választás. Itt az átlagárak emelkedésének ellenére is 349 darab 100 négyzetméteres házat vehetnénk, közel hatszor annyit, mint Budapesten vagy három és félszer annyit, mint Győr-Moson-Sopron megyében.
Csak a községi jogállású településeket vizsgálva Nógrád (570) és Bács-Kiskun megyében (438) vásárolhatnánk meg a legtöbb házat, ráadásul az átlagárak csökkenésének köszönhetően többet is, mint 2019-ben. Ugyanakkor a legrosszabbul Győr-Moson-Sopronban járnánk, ahol csupán 130 házra futná a nyereményből, ami ráadásul 16-tal kevesebb, mint 2019-ben, hiszen az átlagár itt tavaly is látványosan emelkedett.
Salgótarjánban közel 600 lakás megvásárlására elég 4 milliárd forint
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján a megyeszékhelyek közül Salgótarján drágult tavaly a legnagyobb mértékben, azonban még így is itt vásárolhatnánk meg a legtöbb, 594 darab 50 négyzetméteres lakást a 4 milliárd forintos nyereményből.
A több éve tartó áremelkedés ellenére is a legolcsóbb nagyvárosok közé tartozó Miskolcon 337, Békéscsabán 330, míg Szolnokon 303 lakásból álló ingatlanbirodalmat építhetnénk.
A jelenleg legdrágábbnak számító Debrecenben, Székesfehérváron és Veszprémben pedig egységesen nagyjából 190 lakást vásárolhatnánk, mindenhol valamivel kevesebbet, mint 2019-ben.
