Az év elején eleve lomhán induló ingatlanpiacot tovább lassította a koronavírus, és ez hatással volt az árakra, illetve a tranzakciószámokra is, ami az értékesítési idő növekedésével párosult. Az Otthon Centrum bázisán értékesített összes ingatlantípus esetében a korábbinál hosszabb időt kellett várni a fizetőképes vevőre az első félévben.
A helyzet érdekessége, hogy sok eladó nem enged, inkább kivárja a magasabb árat kínáló vevőt, ezért az értékesítési időnél tapasztaltuk a legmarkánsabb változásokat
– összegezte az Otthon Centrum tanulmányának megállapításait Soóki-Tóth Gábor.
A vezető elemző szerint a legrövidebb idő alatt még mindig a panellakásokat lehet értékesíteni, ugyanakkor e szegmensben történt a legnagyobb változás is. A tavalyi átlagos értékesítési idő nagyjából negyedével nőtt és országos átlagban idén elérte a 88 napot. Budapest belvárosa a legkelendőbb (74 nap), a budai oldal pedig már az országos középértéket közelíti (85 nap), míg a külső pesti kerületek ezt már meg is haladják kicsivel (90 nap).
A téglalakások értékesítéshez 2014 óta először 100 nap kellett, ami 15 százalékkal hosszabb időt jelent az elmúlt évhez képest. Budapest belvárosában az átlaggal megegyező, Budán öt nappal rövidebb, a külső pesti kerületekben ugyanennyivel hosszabb idő alatt keltek el a téglalakások. A régió központokban azonban csak 89 nap kellett az értékesítésükhöz és ez az érték a tavalyihoz képest nem emelkedett. A többi városban átlagosan két hetes szórás alakult ki (97-111 nap), Pest megye településeire a két érték közötti volt a jellemző (102 nap).
A családi házaknál ugyancsak lassulást tapasztaltak.
Noha a tavalyi éves átlaghoz képest ugyanakkora most az átlagos értékesítési idő, de fél éves összehasonlításban a jelenlegi már 20 százalékkal magasabb, vagyis a piac pörgésének lassulása érzékelhető
– fogalmazott az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Elmondta, ebben a szegmensben volt a legnagyobb különbség a településtípusok között: olyannyira, hogy árban és az értékesítéshez szükséges idő terén már a budai és pesti kerületek is jelentősen eltértek egymástól. A számottevően magasabb árszintet képviselő budai oldalon a forgási idő is jelentősen magasabb, hat és fél hónap, szemben a megfizethetőbb árú külső pesti kerületek négy hónapjával.
A megyei jogú városok esetében 160 nap, a kisebb településeken 175-195 nap között változott a forgási sebesség, jellemzően a településméret csökkenésével növekedett az érték. Pest megye településein csak 149 nap kellett a sikeres üzlethez, ez pedig még alacsonyabb is, mint az előző évi átlag. Ez utóbbi összefügghet azzal, hogy egyre népszerűbb az agglomeráció, a pandémia elhúzódása miatt pedig sok családban fogalmazódott meg a vágy egy Budapest környéki kertes házra.
Kiemelt kép: Getty Images
