Mintegy 750-800 ezer lakás újulhat meg 2022 végéig. A magyar háztartások mintegy 11 százaléka tervez nagyobb összeget költeni lakására az idén, a következő három évben pedig a lakásállomány közel 20 százalékán végezhetnek felújítási munkákat a GKI és a Masterplast Nyrt. közös felmérése szerint, írta az MTI.
A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési terveiről és kilátásairól, a februári felmérés – amelyben ezer háztartást kérdeztek meg – a Masterplast Nyrt. támogatásával készült.
A lakosság lakásfelújításokra és korszerűsítésekre vonatkozó 2020 első negyedévi rövid távú, azaz a következő egy évre vonatkozó várakozásai lényegében megfelelnek az egy negyedévvel korábbiaknak: a biztosan felújítók és korszerűsítők aránya enyhén, 47 ezerről 41 ezerre csökkent, a valószínűleg erre készülőké viszont kissé, 386 ezerről 394 ezerre emelkedett.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi felmérésének adatai szerint a magyarországi 4,455 millió egységből álló lakásállomány mintegy kétharmada szorul felújításra. A legtöbben festésre, mázolásra készülnek, amely a felújítókon belül a következő három évben minden hetedik lakást érintheti. Emellett népszerűek az energiahatékonyságot növelő korszerűsítések is, csaknem minden tizedik lakás újulhat meg.
Feltűnő a napkollektor és a napelem várható telepítésének alacsony említési gyakorisága. Ez a tevékenység a beszerezhető állami támogatás ellenére sem lett eddig igazán népszerű, ezen a téren egy esetleges új támogatási rendszer sokat javíthat.
A felmérés alapján a felújítási tervek Közép-Magyarországon kissé az átlag alattiak, a háztartások 15 százalékát érinti, míg a vidéki körzetekben valamivel átlag felettiek, a nyugati országrészben a lakások 20, a keletiben 23 százalékuk újulhat meg. Budapesten a megkérdezett háztartások 16, a megyeszékhelyeken 26, az egyéb városokban 18 és a községekben 20 százaléka készül felújításra.
A felújítás-korszerűsítést tervezők 56 százaléka csak egy feladatot végezne-végeztetne el, 28 százalékuk kettőt, és csak 16 százalékuk hármat vagy többet – mindez az igazgató szerint rávilágít a finanszírozási gondokra. A felújítási szándékok gyakorisága és a jövedelmi helyzet összefügg.
A klímaváltozással kapcsolatos teendők egyre fokozódó mértékben tudatosodnak a lakosság számottevő részében és a szabályozás szigorodása is építési-felújítási feladatokat generál. A fenntarthatóan üzemeltethető, hatékony energia-felhasználású lakások iránt egyre nő a kereslet. Mindezt segítik az igénybe vehető állami támogatások és a felvehető hitelek kedvező kondíciói, bár ez utóbbi téren a közeljövő hozhat kedvező változást.
Kiemelt kép: Pixabay
