Visszaszerezte történelmi presztízsét a budapesti belváros, hetven év után ismét itt a legdrágább egy négyzetméter, ezért a lakáspiacon felértékelődtek a tetőszinten lévő beépíthető „telkek”, a panorámás tetőterek.
Márciustól egyszerűbbé vált a tetőtér-beépítés, ami érezhető lendületet adott a belvárosi lakáspiacnak. A feloldott korlátozások után lehetőség nyílt a szinte teljesen beépített városrész lakásállományának bővítésére. A beépítetlen tetőtér értékesítése a társasházak lakóközösségeinek is előnyös lehet, hiszen a váratlan bevétel mellett még egy fejlesztő partnert is nyerhetnek vele.
A társasházak a leggyakrabban nem pusztán értékesítik a tetőszinten lévő „telket”, hanem a fejlesztő a tetőtéri lakásépítési lehetőségért felújítja az épület gépészeti rendszerét, lépcsőházát, homlokzatát. Ezzel a megoldással sok felújításra szoruló épület újul meg úgy, hogy ez a lakóknak nem kerül pénzébe, egyúttal a már meglévő ingatlanok értéke is nő
– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Az üres tetőterek beépítésének fellendülését elősegíti, hogy a belváros visszaszerezte történelmi presztízsét. A II. világháború óta nem fordult elő, hogy a legmagasabb áron a pesti belváros lakásai keljenek el.
Ezen a területen alig van szabad foghíj-telek, nagyon kevés a bontható épület vagy üres telekingatlan, ezért a lakásárak az egekbe szöktek: konkrétan egymillió forint felett van a használt belvárosi lakások négyzetméterára
– közölte Soóki-Tóth Gábor, aki megjegyezte: az új építésű tetőtéri lakások nem csupán a belvárosi élet kínálta előnyök miatt, de páratlan panorámájuk miatt is kelendőek.
Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint az ilyen penthouse lakások fajlagos ára akár 5 százalékkal is meghaladhatja az újépítésű lakásokét. Még úgy is, hogy ezek a tetőterek az átlagos lakásméretnél két-háromszor nagyobbak. A belső kerületekben az átlagos újépítésű lakások 45-60 m2-esek, a penthouse-ok alapterülete azonban elérheti a 140-160 m2-t is, és ez méretkülönbség igaz a teraszokra is.
Az V. kerületben az idei értékesítések négyzetméterenként 2-3 millió forint környékén mozogtak, míg a környező városrészekben, a VII., VIII. és IX. kerületekben 910 ezer forinttól indult az új építésű lakások ára. De a tetőtéri lakások átlagára itt is 4-5 százalékkal magasabb volt
– olvasható a társaság közleményében.
A vezető elemző arra is kitért, hogy a használt lakáspiacon nem feltétlenül számít előnynek, ha az ingatlan a negyedik, ötödik szinten, vagy magasabban van. A legfelső lakások esetében gyakori, hogy meghibásodás, anyagfáradás vagy egy vihar miatt elmozdult tetőcserép beázást okoz, de egy eltömődött ereszcsatorna is komoly kellemetlenséget jelenthet. Ez hatványozottan igaz akkor, ha az épület nincs megfelelően karbantartva.
Az idei eladások azt mutatják, hogy még a legdrágább belvárosi területek között is van néhány százaléknyi árkülönbség: az V. kerületben 1,6 százalék, a XIII. kerületben 5 százalék, a VIII. kerületben akár 8 százalék a különbség a zárószinti lakások javára az átlagos négyzetméterár tekintetében. A különbséget a tetőtéri lakások panorámája, és persze az épület állapota is árnyalja, de ahol nincs lift, illetve megoldatlan a parkolás, az értékcsökkentő tényező lehet.
Kiemelt képünk illusztráció – Fotó: Pixabay
