Az idősek szenvednek a legtöbbet az ágyi poloska okozta kellemetlenségektől a rovarirtók tapasztalatai szerint. A fővárosi panelházakban történő poloskairtások közel ötven százaléka a nyugdíjasoknál történik. Ennek oka, hogy az idősek nehezebben veszik észre, így nagyon elfertőződhetnek, ráadásul a házilagos irtás nagyon megterhelő a számukra. A szakértők szerint jobban oda kell figyelniük mind a hozzátartozóknak, mind a társasházaknak, mert az érintettek akár több hónapon, vagy akár éven át is együtt élhetnek az ágyi poloskákkal.
A legsúlyosabb fertőzöttség az elöregedett lakótelepekre jellemző
A probléma egyik fő forrása, hogy a legtöbb nyugdíjas egyedül, segítség nélkül él, így az irtással kapcsolatos óv- és utóintézkedések komoly megterhelést jelentenek a számukra. Egy poloskairtás közel 30.000 – 40.000 Ft-os költsége ráadásul váratlan kiadást is jelent a nyugdíjasok számára, amit sokan nem tudnak azonnal fedezni. Ha poloskairtásra spórolni kell, az további időhúzással, hosszú távon még több munkával és pénzzel jár. Ráadásul átterjed a környező lakásokra, és elkezdődik egy ping-pong effektus, amikor a poloskák az egyéni irtások során egyik lakásból a másikba menekülnek.
A panellakásokban történő irtások megközelítőleg ötven százalékát nyugdíjasoknál végezzük. Mivel kevésbé érzékenyek a csípésekre, van, hogy csak akkor veszik észre, ha a poloska nagyon elfertőződött. Sajnos előfordul, hogy 6-12 hónapig is együtt élnek a rovarokkal, mire irtásra kerül a sor. Fontos azonban, hogy a legtöbb esetben nem ők a fertőzés elsődleges forrásai, gyakran a környező lakásokból vándorol át hozzájuk az ágyipoloska, a problémát viszont nem tudják csírájában elfojtani
– mondta Szigeti Zsolt, az Abatox szakértője.
Nyugdíjas családtagjaink védelme érdekében a szakértő azt javasolja, hogy legalább fél évente nézzük át az idős rokonunk ágyát és környékét, hogy fény derüljön a fertőzöttségre. Ha tehetjük, időről időre aludjunk náluk egy-egy éjszakát. Ha pedig még többet szeretnénk tenni, akkor csökkenthetjük a hálószobában lévő zsúfoltságot is. A családtagokon kívül sokat segíthet, ha a lakóközösségek is figyelnek az egyedül élő idősekre.
Korábban közel ötezer adat alapján készült a fővárosról ágyi poloska fertőzöttségi térkép, amelyen jól látható, hogy az elöregedő lakótelepeken kiemelt a fertőzöttség.
