Az ingatlanpiac virágkorát éli, ugyanakkor az árak tetőzése miatt a szakemberek szerint mostanra csökkent azoknak a vállalkozóknak a száma, akik ingatlanba fektetik a pénzüket, ráadásul a stratégiájuk is átalakult a kialakult viszonyokhoz igazítva.
Egy friss kutatás szerint – miközben a lakóingatlanok piacán újabb és újabb rekordok dőlnek meg – a professzionális befektetők már nem tartják az átlagosnál vonzóbb iparagának az ingatlanszektort. Jelzés értékű, hogy míg 2017-ben a hazai befektetések 2,7 milliárd euróra becsült összegének még több mint kétharmadát lehetett az ingatlanpiachoz kötni, addig 2018-ban ez az arány már alig haladta meg a 4,6 milliárd eurós összes befektetés egyharmadát.
Budapest bizonyos területein például már egyáltalán nem találkozni befektetőkkel. A XIII. kerületben gyakorlatilag az összes felújítandó ingatlant felvásárolták az elmúlt időszakban, a még eladó lakásoknak pedig olyan magas az ára, hogy egyszerűen nem éri meg megvenni. Hasonló a helyzet a VIII. és a IX. kerületben is, ahol kis túlzással már a romokban heverő ingatlanokat sem lehet olcsón megszerezni.
Más viszont a helyzet azokkal a befektetőkkel, akik a megvásárolt ingatlant albérletnek szeretnék kiadni. Ez a piaci szegmens továbbra is aktív, de mérséklődött.
A vállalkozók ilyen esetekben főként olyan lakások után kutatnak, amikkel nincs sok gond, nem kell felújítani, és az adás-vétel után egyből meg lehet hirdetni az albérletet keresők számára. Más kérdés, hogy az elmúlt fél évben csökkent a kereslet a kiadó lakások iránt.
A külföldi befektetők száma mindeközben nő Magyarországon. A legújabb statisztikák szerint, míg tavaly még csak 3206, addig 2018-ban már 3529 magyarországi ingatlant vásároltak meg külföldi állampolgárok, közülük 1610-et kínaiak.
A legtöbb ingatlant – egész pontosan 198-at – a XIII. kerületben szerezték meg. A legkapósabb VII. kerületben az EU-n kívüli vásárlók 35,8 százaléka, a VIII. kerületben pedig 51,6 százaléka kínai állampolgár volt.
Kiemelt kép: Katona Gergely
