A téli fűtési szezon közeledtével a tűzifa beszerzése sok család számára időszerű kérdéssé válik, de mire érdemes figyelni a tüzelő beszerzésénél? Erről közölt összeállítást az egerfa.hu.
Mikor vásároljunk?
A frissen kivágott fa víztartalma meglehetősen magas, ezért érdemes a nyári időszakban megvásárolni a tűzre valót, hogy a hasáboknak legyen idejük kiszáradni. Javasolt minél előbb felhasogatni a fát, majd azt jól szellőző helyen tárolni, ezzel is növelhetjük a tűzrevaló fűtőértékét, amely száraz fa esetében kétszer nagyobb is lehet, mint egy úgynevezett nyers hasáb elégetésénél. Ideálisak a 10 és 40 centiméter közötti átmérőjű darabok, mert ezek még könnyen hasíthatóak, de már megfelelő tömeget képvisel egy-egy hasáb.
Hol szerezzük be a tűzifát?
Az állami erdőgazdaságok az év mind a 12 hónapjában foglalkoznak tűzifa értékesítésével, bármikor fordulhatunk hozzájuk. További előnyük néhány eladóval szemben, hogy a vásárlóknak szakszerűen tárolt, és pontosan kimért mennyiséget adnak át. Az erdőgazdaságokkal ellentétben egyes kereskedőknél sajnos nincs lehetőség a mennyiség ellenőrzésére, a fatömegbecslés tudományában kevésbé jártas vevők ezért nem tudnak megbizonyosodni arról, hogy valóban a kifizetett mennyiséget kapják-e meg. Az esetleg számla nélkül vásárolt tűzifa akár bűncselekményből is származhat, így az olcsónak tűnő “fekete” fával könnyen kerülhetünk kellemetlen helyzetbe.
Milyen fafajt vegyünk?
A kínálat bőséges, a jellemzők alapján mindenki maga hozhatja meg a döntést.
Bükk: fülledésre hajlamos fa, ezért a lehető leggyorsabban hasítani kell, de még így is több időre van szüksége a kiszáradáshoz. Kéreg alig van rajta, de a hamuja az égés után több mint az átlag. Ha megfelelően kezelik, igen kiváló a fűtőértéke.
Tölgy: magas fűtőértékű fafajta, érdemes nyáron kivágni, hogy legyen elég ideje száradni. Kérge vastagabb a bükknél. Jól hasad. Az egyik legjobban használható és nem csak tüzelésre.
Gyertyán: kérge nagyon vékony. Sűrűsége miatt is sokan szeretik, jó tudni azonban, hogy ezt is időben kell felvágni, mert a vágásfelület beszáradása után már nehéz hasogatni. Ráadásul fülledésre szintén érzékeny. Igen jó a fűtőértéke.
Cser: jól beindított tűznél sokáig képes tartani a parazsat. A legnehezebb fafajok egyike, de hajlamos a fülledésre, ezért fel kell hasogatni, viszont a legtöbb esetben ez könnyű művelet. Ennek van a legtöbb időre szüksége a száradáshoz, különben szinte csak parázslik a tűzön.
Akác: nyers, nedvesebb állapotban is viszonylag jól ég, ezért is közkedvelt tűzifa. Jól és könnyen hasad, de azért vannak igen kemény göcsös kivételek. Vastag kérge száradáskor leválik róla, ami piszkol, de ez a kéreg szárazon kiváló gyújtós lehet.
Fenyő: jól hasítható, de hazánkban ritkán értékesítik tűzifaként, mert nagyon hirtelen ellobban és puffer nélkül a hő távozik a kéményen át. A tölgyhöz képest majd háromszor annyi kell belőle. Gyantatartalmuk miatt egyébként sem ajánlják.
A tűzifa a történelem során mindig is az egyik legelérhetőbb, legpraktikusabb tüzelő volt, amely ráadásul megújuló energiaforrásnak minősül, hiszen Magyarországon évről évre folyamatosan nő az erdőterület aránya. Ha lehet, éljünk ezzel a lehetőséggel, és válasszunk jó minőségű faanyagot, hogy megkíméljük magunkat az esetleges bosszúságoktól, károktól.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons
