A Gyimesfelsőfok közelében lévő, a képen látható parasztház tornácának a méretezése újabb kiemelkedő példája a népi okosságnak, a józan paraszti észnek – olvasható a Térrendezés magyarul Facebook-oldalon.
Ahhoz, hogy megértsük, néhány dologgal tisztába kell lennünk. A hosszúházat – eltérően a jurtától és az egysejtű háztól – nem keletre, hanem délre tájolták – hívják fel a figyelmet.
A józan paraszti ész logikája
Hogy télen a Nap melegét minél inkább becsalják a házba, illetve, hogy nyáron minél kevésbé süthessen be, megfigyelték a Nap éves delelési szögét. Mint tudjuk, a nyári napfordulón delel a legmagasabban és a téli napfordulón a legalacsonyabban. A tornác és az eresz szélességét ezért úgy határozták meg, hogy télen az alacsonyan delelő Nap fénye az ablakokra és a bejáratra essen, nyáron a viszont magasan delelő Nap árnyékot vessen rájuk.
Ha megfigyelik a fotón, ahol nem sérült a tető héjazata, az árnyék közel egyvonalban van az ablakok alsó síkjával, és még nincs dél – írják.
A mai, modern építészetben is alapvető a helyesen tájolt épület, melynek fűtési és hűtési rezsije, azaz energiaköltsége is jóval alacsonyabb lehet, mint egy rosszul tájolt épületé. Ha figyeljük a természetet, és ha alkalmazkodunk hozzá, akkor az besegít a téli fűtésbe, vagy a nyári klimatizálásba is.
