A tájékoztatás szerint a műholdakat a francia Guyanában lévő Kourouban található űrközpontból lőtték fel egy Ariane-5 típusú hordozórakéta segítségével, jelentette be az Európai Űrügynökség (ESA). A műholdakat Tarának, Samuelnek, Annának és Ellennek nevezték el egy, gyerekek számára kiírt rajzverseny szlovén, szlovák, finn és svéd győztesei után.
Az első tizennégy műholdat kettesével állították pályára, amihez még Szojuz típusú orosz hordozórakétát használtak, ezt váltotta fel az annál lényegesen nagyobb hasznos teher hordozására alkalmas, európai gyártmányú Ariane-5.
A Galileo az eredetileg hosszú késések után 2016-ban indította el kezdeti szolgáltatásait a közigazgatási szervek, a vállalkozások és a lakosság számára. A következő években újabb műholdakat állít majd pályára az ESA, ennek következtében fokozatosan javulni fog a navigációs rendszer világszintű elérhetősége.
Az európai navigációs rendszer szabadon elérhető szolgáltatása egyméteres pontosságú helymeghatározást tesz majd lehetővé a tervek szerint, titkosított katonai szolgáltatása pedig egy centiméterest.
MI AZ A GALILEO?
A Galileo-programot az 1990-es évek közepén indította el az EU és az Európai Űrügynökség azzal a céllal, hogy függetlenítsék Európát az amerikai GPS-rendszertől, amelynek szabadon elérhető szolgáltatásait az üzemeltető nemzetközi konfliktus esetén blokkolhatja.
A Galileo egyébként a GPS-szel és a GLONASS-szal is kompatibilis, de azoktól teljesen függetlenül is működőképes. Előnyei a másik kettőhöz képest, hogy
- több műhold kering a rendszerben,
- jobb, erősebb jelet adnak,
- és több információ közvetítésére képes.
Ezekből adódik az egyik legfontosabb jellemzője: az eddigi több méteres pontossághoz képest már egy méteren belüli helymeghatározást tesz lehetővé.
A műholdsűrűség miatt olyan területeket is lefednek vele, amelyek nem voltak elérhetők, azaz alagutak belső tere, vagy nagy épületek által leárnyékolt városrészek.
(MTI)
