Pukkanhatnak a pezsgők azoknál, akik rendszeresen rákényszerülnek, hogy határokon átívelő telefonbeszélgetéseket folytassanak, mert sokat utaznak. Pénteken lépett ugyanis hatályba az Európai Bizottság 531/2012/EU rendelete az unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roamingról). Jogászi nyelven ez a méltányos használatról és a roamingdíjak eltörlésének fenntarthatóságáról szóló végrehajtási rendelet.
A gyakorlatban úgy fog az egész kinézni, ha tényleg csak egy tagállamba utaztunk, és nem ott élünk, hogy ugyanannyit telefonálhatunk és ugyanannyi sms-t küldhetünk, mint az otthoni díjcsomaggal – olvasható a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly decemberi ismertetőjében.
Egy bökkenő van csupán: az adatforgalom. Ha valakinek korlátlan adatcsomagja van, akkor a képlet aránylag bonyolult: a szolgáltatónak legalább a díjcsomag ára és az aktuális adatforgalomra vonatkozó nagykereskedelmi ár arányának kétszeresével megegyező adatmennyiséget kell belföldi áron biztosítania.
A roamingot lelövik, ugye?
A dolognak már volt előzménye, több hazai telekomcég már megelőlegezte a roaming eltörlését, így tett a Vodafone és a Telenor is. A barangolási díj eltörlése nem ment zökkenőmentesen, még tavaly is folyton pingpongozott azzal Brüsszel, hogy valóban eltörli-e teljesen, ha eltörli, akkor mikor, mennyi időre. Nagyjából szeptember környékére dőlt el, hogy
A roamingot kezdetben a különböző országok telefontársaságai közötti “átjárási költségként” kezelték, de a technikai fejlődés ezt okafogyottá tette, így az EU évek óta csökkenti a díjat. Ez 2017. június 15-re érik be, ekkor lép hatályba, de ahogy megírtuk, beleraktak pár féket azért.
A cél az volt, hogy senki se használhassa egy drágább tarifájú országban a hazai hálózatot. Ezért évente maximum 90 napot lehetett volna roamingolni három részletben, ugyanis 30 naponta be kell jelentkezni a hazai hálózatra is, magyarán haza kell juttatni a telefont. Ezt azonban a tiltakozások hatására eltörölték még ősszel, de egy korlát belekerült:
Na, mi van, Eszter, akad a Westel?
A szolgáltatók júniustól ellenőrizhetik, hogy ún. szoros kapcsolattal rendelkezik-e az adott államban az ember, és erre bizonyítékokat kérhetnek. Az ügyfél nyilatkozatát, a tagállam igazolására alkalmas dokumentumot, postai vagy számlázási címet, hallgatók esetén a főiskola vagy egyetem nyilatkozatát, vagy épp a hely szavazási névjegyzékbe vétel igazolását (EP-választásokon ugye szavazhatunk más tagállamban az ottani jelöltekre is).
A szolgáltatónak szerződésben is rögzítenie kell a méltányossági feltételeket és az ellenőrző mechanizmusokat. Vannak objektív indikátorok, amikkel ellenőriznek, pl. hogy mennyit telefonál belföldön az ügyfél és mennyit roamingol, egyáltalán döntően hol tartózkodik. Indikátor még az is, hogy a csak roamingra használt SIM-kártyája mennyit van inaktív állapotban, illetve egyáltalán hány SIM-mel roamingol.
Egy nevét nem vállaló távközlési szakember azt mondta a 24.hu-nak, hogy az EB-rendeletben még vannak homályok, pontosabban a végrehajtásában. Úgyhogy most jön majd az a kör, hogy a telekomcégek egyeztetni kezdenek a hatóságokkal, és kialakul majd például az, hogy mi számít visszaélésszerű roamingolásnak.
