Bár vannak már kifejezetten strapabíró, extrém használatra kifejlesztett kütyük, a legtöbb mobil, tablet, laptop és egyéb eszköz arra való, hogy “normál körülmények között” mókoljunk velük. Ahogy nyáron arra kell odafigyelnünk, hogy ne hagyjuk a telefont a tűző napon, ősszel és tavasszal pedig az esőtől félthetjük leginkább őket, télen a hideg és a hó okozhatja a legtöbb problémát.
Persze egy nagy előnye egyértelműen van a hideg évszaknak a nyárral szemben: ugyan a hőgutában még mindig nem egyértelmű és általános a légkondícionálás használata, télen viszont teljesen magától értetődő, hogy fűtünk odabent, tehát lakáson, irodán belül viszonylag veszélymentes környezet várja a kütyüket. A problémák épp ott kezdődnek, hogy az egyre mobilabb használat miatt egyre több eszközt hurcolunk magunkkal és ezeket út közben is használjuk.
HidegmeleghidegmeleghidegmelegforróFORRÓ!!!!!!
Mielőtt arról kezdenénk papolni, hogy odakint, a farkasordító, szibériai hidegben (mármint, ha ez szép lassan eljön) mire figyeljünk a kütyüinkkel kapcsolatban, egy talán kevésbé egyértelmű, de annál fontosabb dologra is felhívnánk a figyelmet. Nem csak az káros ugyanis az eszközeinkre, ha tartósan extrém hidegben (vagy melegben) vannak, hanem a hőmérséklet gyors változása is.
Gyakorlatilag minden anyag tulajdonságai megváltoznak a hőmérséklet függvényében, a dolgok a melegben kitágulnak és a hidegben összehúzódnak (és igen, ez még mindig a techrovat). Viszont nem mindegy, milyen mértékben, és milyen gyorsan történik meg ez a változás. Egy mobilban kifejezetten apró alkatrészek, kis helyre összezsúfolt modulok, érzékeny áramkörök figyelnek, ezért ha a 25 fokra felfűtött lakásból kiviharzunk a mínusz tíz fokos reggelbe, és a telefont a buszra várva letesszük magunk mellé a padra, az eszköznek egy villámgyors és elég erős hőingadozást kell kibírnia, ami néha nem sikerül. Ilyenkor pattan el a kijelző, vagy épp valami olyan “belső sérülést” szenved a mobil, amit kívülről talán észre se veszünk, csak annyit tapasztalunk, hogy valami nem működik.
Szóval ha a benti meleg és a kinti hideg között ingázunk, hagyjunk időt az eszközöknek átvenni a hőmérsékletet: ha lehet, ne telefonálás közben rohanjunk ki a lakásból az utcára, hanem hagyjuk, hogy zsebben vagy táskában, szép lassan vegye át az új hőmérsékletet a kütyü.
Megfagyva bár, de törve nem?
Alapvetően persze minden számítógéppel és számítástechnikai eszközzel kapcsolatban azt halljuk: minél hidegebb van, annál jobb. Tény, hogy a túlmelegedő processzorok és egyéb alkatrészek számára megváltás, ha nem hőgutában kell nagy nehezen szinten tartani a hőmérsékletüket, de azért “lefelé” is vannak határok.
Mindenképpen érdemes megkülönbözteti, hogy használni vagy csupán szállítani szeretnénk a hidegben eszközeinket. A legtöbb gyártó a garancia-papírokon vagy a használati utasításban kétféle intervallumot különböztet meg: a cikk írásához használt notebook például a gyártó szerint 5 és 35 Celsius fok között üzemeltethető biztonságosan, szállítani pedig -20 és 60 fokos külső hőmérséklet között lehet.
A hideg elsődleges következménye az egyes alkatrészek ideiglenes vagy akár végleges meghibásodása: az alacsony hőmérsékletekre például az LCD panelek, vagy épp az akkumulátorok tudnak igen érzékenyen reagálni, de a sok különféle alkatrészből álló alaplapok és egyéb alkotóelemek is tönkremehetnek, mivel a bennük lévő különféle anyagok más és más mértékben zsugorodnak össze a hideg hatására. Érdemes tehát minden “téli séta” előtt tájékozódni az adott eszköz ajánlott használati körülményeiről – ha a gyártó ezt külön nem jelzi a dokumentációban, okos ötlet lehet ügyfélszolgálat vagy szerviz tanácsát kérni.
Ha pedig hazaértünk a hidegben tett sétából, a korábban említett okokból ne akarjuk rögtön használni az eszközeinket.
Hó működik, hó meg nem
Nem csak a hideg szed azonban “műszaki áldozatokat”. Havazásban sem érdemes használni a legtöbb eszközt, ne felejtsük ugyanis el, hogy a szilárdnak, könnyen lesöpörhetőnek tűnő hópelyhek valójában vízből vannak, a hatásuk tehát szinte megegyezik azzal, mintha esőben próbálnánk számítógépet, telefont használni. A számítógép vagy a telefon borítására kerülő hópelyhek, de akár a szemmel láthatatlanul megfagyó pára és dér már fagyott formában is rövidzárlatokat és egyéb hibákat okozhat az eszközök belsejében, ráadásul a meleg belső alkatrészek hőjétől megolvadva már tényleg víz formájában indul a belső károkozás.
Ne higgyük ráadásul, hogy csak “nyitott” házban vagy borításban lévő eszközök károsodhatnak így. Érdemes kipróbálni hogy pár órára kint hagyunk egy tokjába csukott CD-t vagy DVD-t az ablakpárkányon: ha bevesszük, észrevehetjük, hogy a lemez felszínét a csukott tok ellenére pára borítja. A számítógépházak és a telefonok borításai is így működnek, egyikük sem zár hermetikusan, kivéve a kifejezetten ilyen célokra tervezett modelleké (itt se keverjük össze azonban a cseppállóságot a vízállósággal). A billentyűzet nyílásain, a periféria-csatlakozókon, a külső borítás illesztésein akkor is beszivároghat nedvesség, ha azok rései szemmel nem is láthatók.
Érdemes tehát a hidegben való szállításhoz is meleg, lehetőség szerint vízhatlan csomagolást (notebook-táskát, telefontokot, vagy egyéb megoldást) választani, és lehetőleg a kulcsaink keresgélése közben ne a hóba támasztani a papírdobozban hordozott PC-t. Szóval, ha például a nemrég összegyűjtött tanácsaink betartásával valaki jó pénzért megveszi a karácsonyra szánt műszaki cuccokat, igyekezzen azokat “életben is tartani”, mert zsebben és kézben sokkal több hasznuk van, mint a szervizben ugyebár.
