Emlékszik még valaki arra, milyen volt úgy 30 éve egy telefonigénylést beadni? A szüleim konkrétan a születésem évében, 1974-ben igényeltek vonalat, aztán amikor 14 év múlva elköltöztünk abból a lakásból, szomorúan közölte az ügyintéző, hogy pont most, amikor már csak kilencen vannak előttünk. No, ehhez képest 1990. őszétől már sokkal könnyebb volt telefonhoz jutni, bár akkoriban egy mobilszám és a hozzá tartozó készülék beszerzése nem volt épp olcsó mulatság.
Ennek ellenére a változó vállalkozói közegben egyre több cégvezetőnek és menedzsernek vált “szériatartozékává” az akkoriban még valóban féltégla méretű néhány készülék, miután 1990 október 15-én megejtették az első Magyarországról indított mobilhívást. Ezt egyébként Bod Péter Ákos, az akkori ipari és kereskedelmi miniszter indította, a hívott fél pedig Dan Quayle, az Egyesült Államok alelnöke volt. A Motorola DynaTac 8000-es sorozatára biztosan mindenki emlékszik, a nehéz és ormótlan készülék készenléti ideje is csak pár óra volt, beszélgetés közben pedig akár tíz perc alatt is képes volt lemerülni, miközben úgy melegedett, hogy égette a kezünket, és a fülünket (sőt, a fél arcunkat). Ráadásul akkoriban a lassan kiépülő hálózaton nem volt mindenhol lefedettség, csak óvatosan nőtt az adótornyok szám: az első hazai mobilhálózati bázisállomásokat és kapcsolóközpontot az 1988-ban felépített, ma is Budapest harmadik legmagasabb építményének számító, 154 méter magas Száva utcai távközlési adótoronyban helyezte üzembe a Magyar Telekom Csoporthoz tartozó Westel Rádiótelefon (később Westel 0660) Kft.
Westel, amit szívesen senki se veszt el – ezzel poénkodtak a kabarék, és persze azért is kellett kétszer meggondolni, mikor vesszük fel a telefont, mert a kezdetekben még a hívott fél is fizetett kapcsolási díjat. Ráadásul egy mobil akkoriban 70 ezer forintnál kezdődött, de egy jobbfajta modellt akár ennek másfélszereséért is kínáltak, és persze saját mobilszámot is 75 ezer forint környékén osztogattak, ami az akkori pénzügyi környezetben egy fél vagyonnak számított. A 2003-ig működő 450 MHz-es (1G) analóg rendszer ügyfelei persze már a frekvencia lezárása előtt jóval átpártoltak a minőségibb termék- és készülékválasztékkal rendelkező digitális 2G, majd a szélessávú 3G mobilhálózatot elindító szolgáltatókhoz. A felhasználói szokások átalakulását, a kedvezményes árú díjcsomagok elterjedését és egyben az ügyfelek bizalmának erősödését jól jelzi, hogy a feltöltőkártyás (pre-paid) mobilügyfelek aránya ma már nem haladja meg a 25%-ot a Westel jogutódjának számító Telekomnál, míg egy évtizede, 2005-ben ez még több mint 70% volt.
Néhány mérföldkő a 25 évből: 1994-ben indult a 450 MHz-t lassan felváltó, 900 MHz-es szolgáltatás. 1995-ben küldték az első hazai SMS-t, majd hat évvel később indult a kezdetleges mobilnetes elérést biztosító GPRS adatátviteli szolgáltatás. A WAP mond még valakinek valamit? Igen, ezek voltak a pár mondatos, csúnyácska “weboldalak”, amiket az akkori mobilok kis kijelzőjéhez és a csigalassú mobilnethez alakítottak. 2002-ben meg már volt képet, hangot, videót is továbbítani képes MMS, ami az ára és kompatibilitási problémái miatt sosem indult be igazán. 2005-től van Magyarországon 3G mobilnet-szolgáltatás, 2009-től pedig elkezdődtek a 4G/LTE hálózat tesztjei.
A mobiltelefon magyarországi sikerét és általános elterjedését jól mutatja a több mint 11,5 millió mobilelőfizetés, aminek köszönhetően a hazai mobilpenetráció (a 100 lakosra jutó mobilok száma) jelenleg közel 117. A 2014-es frekvenciatender eredményekent ma már csaknem a teljes magyar lakosság részére, megfelelő díjcsomag és okos eszköz segítségével, elérhetők a legkorszerűbb 4G mobilhálózat előnyei, elsősorban a kiváló minőségű, gyors internetkapcsolat. Emellett már interneteznek gépek is, az okos hűtő, a lopást jelző kerékpár, vagy épp az önműködő autós vészjelző rendszerek is SIM kártyával, mobilneten kommunikálnak. Manapság már a továbbfejlesztett LTE Advanced hálózatot is tesztelik itthon, az 5G hálózatok indulása pedig 2020-tól várható Európában.
