Média

Az állam költi a legtöbbet a tévében

A Siófokon zajló kétnapos Media Hungary 2017 konferencián ma, két hónappal az eredetileg tervezetthez képest végre kiderült, mekkora volt a 2016-os reklámtorta, és azon belül mekkora összeget tett ki a televíziós iparág. Azt is elárulták, mekkora nagyságrendet tettek ki az állam tévépiaci reklámköltései.

Ez alapján a legnagyobb tévépiaci hirdető az állam lett, a teljes 56 milliárdos tévés (szpot és nonszpot) típusú bevételek 11 százalékát, 6,3 milliárd forintot a Magyar Állam költötte.

Az internet megint előzte a tévét

Kiderült az is, hogy az internet ezúttal is megelőzi a televíziós reklámköltéseket. 2015-ben történt meg először, hogy az internetes költések meghaladták a tévés költéseket, és most tovább nyílt az olló az internet javára, vagyis tartósnak ígérkezik a trend.

A 2016-os teljes – valamennyi médiumot (tévé, online, DM, print, rádió stb.) tartalmazó reklámtorta mérete 216,09 milliárd forintot tett ki 2016-ban.

Az 56 milliárd forintot meghaladó televíziós reklámbevétel egyébként összességében 9 százalékos növekedést jelent a 2015-ös eredményekhez képest.

A non-szpot csökkent

A piacot továbbra is a reklámszpotok uralják, a bevétel mintegy 96 százalékát teszik ki az ilyen típusú hirdetések – derült ki a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) és az EY tanácsadócég elemzéséből. Arra is fény derült, hogy a non-szpot típusú költések (ilyen a termékmegjelenítés, szponzoráció) 2016-ban csökkentek, csakúgy mint 2015-ben. A piac növekedését tehát a hagyományos tévészpotok biztosították.

A 2013 óta eltelt három évben összesen 22,8 százalékkal bővült a televíziós reklámköltések piaca.

A 9 százalékos növekedéssel a televízió megőrizte 26 százalék körüli, meghatározó részesedését a teljes reklámpiacon. Ugyanakkor a tavalyi évben a piacinál nagyobb arányban növekedtek az állami reklámköltések

– mondta el Kovács Krisztián, a MEME elnöke a Media Hungary-n.

Egy év alatt közel másfélszer többet költött az Állam

Az állami reklámköltések 2015-ről 2016-ra, mintegy 140 százalékkal emelkedtek.

A 2016-os évre vonatkozó adatok elemzése szerint a piacot szinte teljes mértékben a klasszikus spotokból származó bevételek határozzák meg: ezek a költések felelősek a csatornák reklámbevételeinek több mint 96 százalékáért, összesen több mint 53,56 milliárd forinthoz juttatva a csatornákat. A non-spot jellegű bevételek (például termékelhelyezés, szponzoráció, virtuális reklám) a tavalyi 4 százalékos csökkenés után idén további 13 százalékkal, 2,4 milliárd forintra csökkentek.

Az EY és a MEME 12. alkalommal adta ki közös jelentését a hazai televíziós reklámpiac alakulásáról. Az idei felmérést 63 magyar nyelven sugárzó televízió-csatorna reklámbevételeit összesítve végezték, a médiaszolgáltatók önkéntes adatközlése alapján. Ezek a tévécsatornák a teljes tévépiac mintegy 99 százalékát teszik ki.

Az összegeket minden esetben a kedvezményekkel csökkentett, ügynökségi jutalékok levonása utáni értékekből számolták. Az adatok továbbá nem tartalmaznak egyéb bevételi forrásokat (például emeltdíjas SMS, rendezvény-bevételek, stb.). 2016-tól a MEME döntése alapján a tagok az állami és nem állami forrásból származó bevételeket külön is feltüntetik, jelen összegzés visszamenőlegesen is tartalmazza a megoszlást évenkénti bontásban.

A MEME 2005 óta végzi a televíziós reklámpiacra vonatkozó felmérést. Idén a felmérés majdnem befuccsolt, emiatt hozták nyilvánosságra két hónappal az eredeti tervhez képest később az adatokat, de végül a TV2 mégis eleget tett az idén megszavazott adatközlési módnak, és hajlandó volt adatokat közölni állami és nem állami reklámköltés szerinti bontásban is.

Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke a reklámpiaci adatokat értékelve figyelmet érdemlőnek nevezte a Magyar Állam médiapiaci hatását, vagyis azt, hogy e területnek ő a legnagyobb hirdetője. A konferencia délelőtti plenáris szekciójában felszólaló Deutsch Tamás miniszteri biztos digitális jóléti programról szóló előadásához is kapcsolódva kitért a növekvő reklámadóra is, ami Urbán szerint ellentétes a digitális jóléti programmal. Kovács Krisztián MEME-elnök pedig még azt emelte ki, hogy a televíziós iparágban megtermelt bevételek a magyar gazdaságot erősítik.

Az MRSZ prezentációját itt,  a MEME prezentációját pedig itt érhetik el teljes egészében.

Ha érdekli, hogyan csökkent mindeközben a nézettség alapján piacvezető RTL Magyarország állami reklámbevétele a töredékére 2012 óta, ide kattintson.

A Media Hungary 2017 konferencia kezdetén egyébként a Momentum Mozgalom molinót helyezett ki a konferencia helyszínéül szolgáló szálloda bejáratánál a propagandamédiumok ellen tiltakozva.  A konferencia további eseményeiről, például arról, ahogyan Kotroczó Róbert keményen bírálta az Origo, a Ripost és a 888.hu propagandistáit, itt olvashatja további tudósításainkat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik