Nem a trafikokba szoktak át az újságvásárlók

Bár a Nemzeti Dohányboltok a trafiktörvény alapján elvileg árusíthatnak újságot is, és voltak olyan várakozások, hogy a trafikok majd átveszik az újságospavilonok szerepét, a gyakorlat egyelőre mégsem ez. A Marketing&Media az újságterjesztési piacot uraló, nemrégiben tulajdonoscserén átesett Lapkertől megtudta, az újságot is értékesítő dohányboltok száma az elmúlt négy évben egyszer sem haladta meg a 400-at, miközben a teljes dohánybolti piac több mint 5000 üzletből áll. A dohányboltok által generált újságból származó bevétel pedig viszonylag alacsony.

2012-ben, az utolsó évben, amikor még szabadon lehetett cigarettát forgalmazni, a Lapker Zrt. 24 milliárd forint értékben adott el dohánytermékeket, ami a teljes éves árbevételük több mint a negyedét jelentette. Az újságok után a dohánytermékek adták a fő bevételi ágat, minden egyéb – lottó, üdítő és társaik – messze lemaradva következtek. Az egyes újságosstandok is legalább ekkora arányú kieséssel voltak kénytelenek szembenézni a Nemzeti Dohányboltok elindulása után, s számos klasszikus pavilon emiatt be is fejezte a működését – írja a szaklap, mely megszólaltatta Baráth Monikát, a Lapker Zrt. országos terjesztési és értékesítési igazgatóját is.

Az igazgató a lapnak azt mondta, hogy az elmúlt években az összes árushelyszám gyakorlatilag nem változott az országban, még ha nem is minden értékesítési helyet közvetlenül a Lapker lát el. Az utóbbi időben nőtt azon árushelyek száma, amelyeket nagykereskedőkön keresztül érnek el. A fentiekre az a magyarázat, hogy a klasszikus újságospavilonok száma valóban megcsappant, de az újonnan megjelenő terjesztési pontok ezt kompenzálták.

Egyre többen vásárolják élelmiszer-diszkontláncokban az újságokat

Egyébként nagyon jól teljesítettek az élelmiszerláncok az elmúlt időszakban: ezen belül főleg a diszkontokba szoktak át az emberek egyre nagyobb számban. A cikk alapján amúgy már a Penny Marketet és az Aldit, valamint a Lidl-t is a Lapker látja el, így a Lapker már közvetlenül 6700 árushelyet lát el újsággal. Emellett közvetve további 5000 helyet érnek el a nagykereskedő-partnereiken és a postán keresztül. Ezen belül a Lapker saját tulajdonában mintegy 370 üzlet van, ezek közé tartoznak a Relay és az Inmedio márkanevű boltok, valamint a pavilonok.

Nehéz bekerülni a kisebb példányszámú lapokkal

Az értékesítési pontok száma tehát nem ritkult meg, viszont a kieső újságárusokat olyan helyek pótolták, ahol szűkebb a lapválaszték.Egy tipikus Relay-üzlet ugyanis 730, egy Inmedio 800 különböző sajtóterméket tart készleten, ezzel szemben az Aldiban vagy a Lidlben csak 40-féle lapot kínálnak.

Egy konkrét lap választékba kerülésekor kizárólag az adott újság forgalomgeneráló potenciálja a meghatározó

– hangsúlyozta Baráth Monika annak kapcsán, hogy mi alapján döntenek a diszkontláncok arról, hogy mely lapokat veszik fel a kínálatba. (Korábban ennek ellenére mégis előfordult, hogy a jóval kisebb példányszámú kormánypárti Magyar Időkre cserélte az Aldi a Simicska-féle, egyre inkább ellenzéki lapként működő Magyar Nemzetet, de ezt elég hamar visszacsinálták, és végül visszakerülhetett a Nemzet az Aldi polcaira.)

A cikkben megszólalt dr. Király Mária, a Blikk és a Kiskegyed kiadójaként ismert Ringier Axel Springer Magyarország operatív vezetője is.

Ő azt mondta, hogy a lapértékesítésen belül az áruházláncok megnövekedett szerepét erősítik a megváltozott fogyasztói szokások is, azaz a vásárlók szeretnek mindent egy helyen megvásárolni, ugyanakkor szavai alapján a kisebb példányszámú újságokat kiadók nehezen tudnak bekerülni az áruházak polcaira.

Kiemelt kép: Berecz Valter, 24.hu