MRSZ: A kormány hadat üzent a magyar médiaiparnak

Együtt tiltakozik a

• a Magyar Reklámszövetség (MRSZ)
• a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ)
• a Helyi Rádiók Országos Egyesülete (HROE)
• a Interactive Advertising Bureau Hungary (IAB)
• a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME)
• a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE)
• az MRSZ OOH Tagozat
• a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
• a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE)
• a Magyar Marketing Szövetség
• és a Professzionális Piackutatók Társasága

az ellen a jogszabálytervezet ellen, ami alapján 9 százalékra nő a kommunikációs iparágat terhelő különadó idén májusban.

Közleményükben azt írják, hogy a reklámadó eddig is elfogadhatatlan volt a számukra, de az, hogy ennek 5,3 százalékos mértékét még meg is növelik az eddigi közel duplájára, hadüzenet a kormánytól a hazai médiaipar irányába.

Úgy vélik, a reklámadót meg kell szüntetni, mert nem csak az iparágra káros, hanem a teljes magyar gazdaságra is, mint ahogyan ezt korábban az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya is alátámasztotta. Szerintük a kormány intézkedése ellehetetleníti a piaci keretek között Magyarországon működő médiavállalatokat.

Kigazdálkodhatatlan a megnövelt teher

A Magyar Reklámszövetség és társszövetségeinek véleménye szerint a kormány ezzel a lépéssel teljes mértékben megfosztja a hazai kommunikációs iparágat a növekedési lehetőségeitől, sőt életképességüket is veszélyezteti, ugyanakkor a globális szereplők számára további versenyelőnyt biztosít. A 2016-os reklámköltési adatok alapján látható, hogy egyedül az online hirdetési piac tudott 9 százalék feletti növekedést felmutatni, míg az összes többi kommunikációs csatorna 9 százalék alatti növekedést realizált.

Inflációt is növelne a reklámadó

A PWC 2016-ban elkészített reklámgazdasági hatástanulmányából az is jól látható, hogy a hazai egy főre jutó reklámköltések elmaradnak akár a régiós, akár a vizsgált 28 ország átlagától. A szövetségek számára azért is érthetetlen a kormány javaslata, mert tanulmány világosan rámutatott, hogy a reklám nagyban hozzájárul az ország gazdasági teljesítőképességéhez.

Azt is írják, a 9 százalékos reklámadó egyértelműen kigazdálkodhatatlan a magyar médiavállalatok számára, így ez az intézkedés vagy mesterséges áremelkedést idézne elő, amelyet egyértelműen a termékeket és szolgáltatásokat hirdető vállalatok fognak megfizetni, amely így végső soron a fogyasztókat is érinteni fogja; vagy az elsősorban nem állami hirdetési bevételekből, hanem a még piaci alapon létező média vállalatok ellehetetlenüléséhez vezetne. (Hasonlóan nyilatkozott a 24.hu-nak pár órával ezelőtt Polyák Gábor médiajogász-egyetemi oktató is, aki szerint a kormányhű médiumoknak kevésbé, a piaci alapon működő médiavállalatoknak viszont komoly gondot okozhat az adó növelése.)

A kormány saját céljainak is ellentmondana

A szövetségek nem csak a kommunikációs iparág számára tartják elfogadhatatlannak az intézkedést, hanem teljességgel érthetetlennek tartják, hogy a kormányzat a saját gazdaságpolitikai céljával szemben az adó bevezetésével infláció gerjesztő hatást vált ki. Az MRSZ és társszövetségei ezért ismételten kérik a kormányt a szakmai egyeztetésre, és magyarázatot várnak a 9 százalékos adókulcs mértékére vonatkozóan.

A témáról Urbán Zsolttal, az MRSZ elnökével készített interjúnkat is elolvashatják. Szerinte már a jövő évben médiabezárásokat hozhat a megnövelt reklámadó.