Amit más büszkén kitesz az ablakba, azt a jobbos médiumok elrejtik

Az elmúlt időszakban viszonylag sokat lehetett hallani arról, milyen jelentős összegű közpénzek áramlanak különböző, a kormányhoz közelálló médiavállalatokhoz, többek között állami hirdetések útján. Az ilyen pénzmozgások azért is érdekesek, mert ezek miatt versenyelőnybe kerülnek az állami reklámokat befogadó médiacégek azon piaci szereplőkhöz képest, akik vagy ellenállnak a kormányzati propagandaanyagok befogadásának, vagy eleve bele sem kerülnek abba a körbe, ahol az állam és az állami vállalatok a pénzt költik. A piac ilyen jellegű egészségtelen mesterséges eltorzítását jól mutatja, hogy mint az nemrégiben az Átlátszó égisze alatt működő Adatújságírás blogon megjelent, a Habony Árpád érdekeltségei közé tartozó Modern Media Group (MMG) által kiadott, ingyenesen elérhető, de állami reklámhirdetésekkel kitömött Lokál listaáras reklámbevételeinek 80 százaléka, a Napi Gazdaság felvásárlása után Magyar Időkre átkeresztelt nyíltan kormánypárti újság listaáras reklámbevételeinek 63 százaléka, míg a Széles Gábor fémjelezte Magyar Hírlap esetében ennek közel 50 százaléka az állam zsebéből származott.

Állami hirdetések nem auditált médiatermékeknek

Mindez azért különösen is érdekes, mert a felsorolt médiatermékek példányszámának egyikét sem auditáltatják a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetséggel (MATESZ), vagyis nem áll rendelkezésre hivatalos adat arról, hogy a lapok egyáltalán hány olvasóhoz jutnak el. Tehát amikor az állam hirdetési felületeket vásárol – mint például a kvótanépszavazás kapcsán -, akkor egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy ezen hirdetéseit utána legalább nagyságrendileg mennyien fogják látni, vagyis mennyibe kerül egy fő elérése, mennyire volt hatékony az adott médiumot beválasztani az úgynevezett médiamixbe, tehát azon médiumok körébe, ahol hirdetnek. Az állam lényegében baráti alapon osztogatja az adófizetők pénzét, gyakorlatilag bemondásos alapon, teljes mértékben mellőzve a médiatervezés szakmai alapjait.

Ugyanígy megy a baráti online médiában is

Hasonló a helyzet az online média esetében is: míg a Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) oldalán nyilvánosan elérhető napi szinten visszakereshető módon például a napi több százezer egyedi látogatóval rendelkező Origo, az Index, a Startlap, a 24.hu, a Blikk, a Jófogás, vagy épp a mindössze pár száz (!) fős közönséggel rendelkező m5tv.hu (az új állami M5 televízió honlapjának) statisztikája, addig ugyanez nem mondható el például a lokal.hu-ról, a magyaridok.hu-ról és a 888.hu-ról, pedig ezeken a kormánybarátnak mondható honlapokon is jelentős summát költ el az állam. 

Megkérdeztük az érintetteket, mekkora a látogatottságuk és a példányszámuk

Tettünk azért egy kísérletet, hogy kiderítsük, mekkora ezen portálok látogatottsága. Közvetlenül az érintett médiavállalatokhoz fordultunk. Múlt héten szerdán és csütörtökön elkezdtünk leveleket küldeni a Lokálnak, a Magyar Időknek, a Magyar Hírlapnak, a 888.hu-nak az impresszumaikban feltüntetett elérhetőségeikre. (Bár a Ripost látogatottsági adatait megtaláltuk a DKT-n, azért nekik is küldtünk érdeklődő levelet, hogy lássuk, milyen gyorsan reagálnának egy potenciális hirdetőnek, mennyire tekintik azt fontosnak.) Mindenkit arra kértünk, válaszlevélben jelezzék, mekkora a portáljuk látogatottsága, illetve azon médiacégek esetében, akik nyomtatott sajtótermékkel is rendelkeznek, közöljenek azok példányszámával kapcsolatos információt. Kértük továbbá, hogy adják meg ezen adatok forrását is. (Ez lehetőséget adott volna, hogy például Google Analytics vagy más statisztikát, esetleg saját kutatást jelöljenek meg.)

Közel egy hét sem volt elég a válaszadásra, pedig egy napon belüli választ kértünk

A válaszadás kapcsán egynapos határidőt jelöltünk meg, hiszen egy potenciális hirdető vagy médiatervező sem valószínű, hogy ennél tovább várakozna, ráadásul gyorsan, néhány perc alatt megválaszolható, egyszerű kérdésről van szó, amire egy reklámértékesítőnek kapásból tudnia kell az adatot. Ennek ellenére több nappal a határidő után is türelmesen vártunk, hátha csak a szűkös határidő miatt nem értek rá foglalkozni velünk. (Ezért is közöljük ezt a cikket csak a megkeresések utáni hét kedd délutánján.)

A megkeresett cégek – egy kivételével – egyetlen szót sem válaszoltak múlt hét óta. Az egyetlen kivétel a Habony-féle Lokál nem állami hirdetési felületeit értékesítő KOD Media volt (őket tüntették fel az impresszumban), de ők is csak egy szimpla kérdést küldtek vissza, amelyben arról érdeklődtek, hogy milyen cégként kérjük ezt az adatot, illetve mi a szándékunk vele. Amikor elárultuk, hogy a 24.hu Média rovatától érdeklődünk, még annyit sem válaszoltak, hogy nem kívánnak adatot közölni, a látogatottságra és a példányszámra vonatkozó adatot titokként kezelik.

Érdekes volt az is, hogy még a Ripost Médiától sem válaszoltak, pedig az ő esetükben, ahogyan cikkünk első felében már említettük, a látogatottsági adat nyilvánosan fellelhető a DKT-ban. Az nem világos, hogy arról van-e szó, hogy nem látták meg bennünk a potenciális hirdetőt (első körös kapcsolatfelvételi levelünkben senkinek sem írtuk meg külön, hogy a 24.hu-tól keressük), vagy esetleg más érdeklődők számára sem adnak választ. (A DKT alapján egyébként az látszik, hogy idén szeptemberben 862.014 belföldi egyedi látogatójuk – RU – volt havi szinten, és ezzel a 22. helyen végeztek a DKT-s honlapok látogatottsági versenyében.)

Továbbra sem tudjuk tehát, mennyien vásárolják a Magyar Hírlap napilapot és nyitják meg a honlapját, a magyarhirlap.hu-t, mennyi emberhez jut el és veszi kezébe a Lokált, mennyien nyitják meg naponta a lokal.hu-t, illetve mekkora a 888.hu közönsége. Ahogyan hasonlóképpen nem tudjuk megmondani, mennyien vásárolják a Magyar Időket, illetve nézik meg a honlapját.