Radetzky András, a rádióadót működtető vállalat vezérigazgató-helyettese a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy ötévnyi építkezés eredményeként nemrég huszadik helyi médiaszolgáltatási jogosultságát is elnyerte a Magyar Katolikus Rádió, amely így már technikai értelemben csaknem négymillió embert képes potenciálisan elérni.
Radetzky az MTI-nek adott nyilatkozat alkalmával felidézte, hogy a 2011-es hivatalba lépése előtt nem kérte a Kárpát-medence-szerte fogható, ugyanakkor rendkívül drágán működő és elavult középhullámú frekvenciára kapott jogosultság meghosszabbítását a tulajdonos, ezért akkor csak műholdon és interneten volt hallható a műsoruk. Ezt sikerült lépésről lépésre földfelszíni hálózattá építeni.
A vezető merő véletlennek nevezte, hogy vételkörzeteik két kivétellel a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén találhatók. Minden esetben, amikor a médiatanács közösségi frekvenciát pályáztat meg, megfontolják, hogy illeszkedik-e ez a koncepciójukba, és ha igen, elindulnak a pályázaton – tette hozzá.
Szeretnék elérni, hogy a katolikus egyház “rádiós jelenléte Magyarországon a lehető legteljesebb legyen” – mondta a vezérigazgató-helyettes.
A vezér-helyettes azt is mondta, hogy Véleménye szerint ez egy kulturális, társadalmi és vallási küldetésű, kevés zenét, annál több közszolgálati tartalmat kínáló adónál “jó eredménynek számít”.
Radetzky András úgy fogalmazott: bár náluk sem mindegy, hányan hallgatják a rádiót, hiszen nem mindegy, “hány ember számára hirdetjük az örömhírt, juttatjuk el az egyház tanítását”, szemben a kereskedelmi adókkal, ez nem olyan szempont, ami minden törvényt felülír. Radetzky András szerint “ésszerű és okos egyensúlyt kell találni, hogy minél többen hallgassanak minket, de a küldetésünket mindenképpen teljesítsük”.
A működés 80 százalékát fizeti az egyház
A vezető azt is mondta, hogy a rádió működési költségeinek nyolcvan százalékát az egyház fedezi, a fennmaradó összeg pályázati forrás és piaci bevétel. Ezen az arányon a tulajdonos sem kíván változtatni.
Jelezte, hogy legutóbb három éve végeztek mélyelemzést közönségükről, annak eredménye szerint hallgatóik többségét ugyan az ötven év feletti korosztály adja, de “a vártnál is több a fiatal”, és körükben népszerűek például az – amúgy a leghallgatottabbak közé tartozó – szentmise-közvetítések.
Területenként más műsor szól
Megemlítette: 2011 előtt osztatlan, 24 órás adásrenddel működtek, ezzel szemben most a fővárosi mellett fél tucatnyi vidéki szerkesztőségben készülnek anyagok a rádió számára; van, ahol a helyi adó munkatársa dolgozik nekik, olyan település is akad, ahol más módon működnek együtt, a szintén a katolikus egyházhoz tartozó, Északkelet-Magyarországon működő Szent István Rádióval pedig rendszeres a műsorcsere.
A vezérigazgató-helyettes kiemelte, hogy mind műsoraikban, mind technikai rendszereikben törekednek az innovációra, ennek eredményeként már ezrekben mérhető azok tábora, akik az interneten vagy mobilalkalmazáson keresztül követik műsorukat. Hozzátette: azzal számolnak, hogy a következő 10-15 évben még a mostani technológiával rádióznak majd Magyarországon, de készen állnak arra, hogy ha szükséges, nyissanak az újabb platformok felé.