Meglehetősen kevés olyan konferenciáról tudunk, ahol még a második nap végén, az ebéd után is nagy érdeklődés kíséri az előadásokat, a termek nem ürülnek ki. A néhány nappal ezelőtti e-kereskedelem konferencián mégis ez történt, valahogy a hallgatóság mintha nem akart volna hazamenni. Persze bőven volt is miről beszélni a két nap alatt, amit az is mutat, hogy a hallgatóság számára nem kis kihívást jelentett, hogy az előadások egyszerre két szekcióban, külön-külön helyszíneken zajlottak.
A konferenciát egyébként az idei évben már tizenharmadik alkalommal rendezték meg, a helyszíne viszont most először volt Visegrád. Az eseményt megnyitó dr. Ormós Zoltán, az ismert internetes szakjogász, a SzEK.org elnöke szerint azért kellett helyszínt váltani, mert a konferencia mostanra kinőtte a rendezvénynek az elmúlt években rendre helyet biztosító gárdonyi wellness-szállodát. A helyszínválasztás emellett szimbolikus volt: a Duna partján fekvő történelmi jelentőségű várost azért is választották, mert egy olyan nemzetközi hajózási útvonal mellett fekszik, ahol eljuthatnak emberek és árucikkek a régió országaiba, illetve érkezhetnek is ugyanezekből irányokból. Pont úgy, ahogy a magyarországi e-kereskedelemre is egyre inkább érvényes, hogy
Egyébként a magyarok anélkül is szívesen rendelnek már most is külföldi webshopokból, hogy azok magyar változatai elkészültek volna. Gondoljunk csak az eBayre vagy az Amazonra és a kínai Aliexpresszre.
Évek óta azt is hallani lehet, hogy például az Amazon komolyabban is elkezd nyitni Magyarország felé, és akkor „jajj, mi lesz” a magyar e-kereskedőkkel, hiszen „annyi pénzük van, hogy a magyar e-kereskedelem szereplőit reggelire megehetnék”. Egy kicsit ennek a szellemiségében is zajlott a konferencia, de az előadók egyáltalán nem tűntek kétségbeesettnek, sőt pont azért is gyűltek össze, hogy egymással is kicseréljék ismereteiket, és felkészüljenek az új időkre. A SzEK.org-os csapat a külföldi társszervezetekkel, például az Ecommerce Europe nevű nemzetközi szervezettel is egyre szorosabb kapcsolatokat épít ki, a konferencián is több külföldi előadó vett részt, többek között az Ecommerce Europe-tól, de érkezett előadó például Lengyelországból, Csehországból, Romániából, sőt Németországból is, hogy az ottani piacok sajátosságairól beszéljenek, hátha valamelyik magyar piaci szereplő is megpróbál ezen területekre betörni. (Az Ecommerce Europe előadójának mondandójáról cikkünkben később még szó lesz.)
Vásárlás 3D-ben
Ormós Zoltán a konferencia szünetében a 24.hu-nak arról beszélt, hogy az elektronikus kereskedelem jelentős változás előtt áll a különböző technikai innovációk miatt, például megjelentek olyan technikai eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy a vásárlók 3D-s vagy akár kiterjesztett valóságba (augmented reality/AR) lépjenek be és felpróbáljanak ruhákat, belenézzenek egy LEGO-játék legkisebb elemeibe, mintha beleutaznának egy fantáziavilágba, tehát gyakorlatilag olyan szinten próbálhatnak ki termékeket, ami eddig elképzelhetetlen volt.
Élményközpontúság a kulcsa mindennek
Fontos tendencia az is, hogy Magyarországon is fel kell készülni arra, hogy egyre szélesül a külföldi webshopok magyarországi kínálata. Ez elkerülhetetlen esemény. De arra is fel kell készülnünk, hogy a bátrabb magyar webshopok külföldre fognak értékesíteni, és reméljük, hogy minél több közülük sikerre is van ítélve
– nyilatkozta az elnök, aki azt is mondta, hogy főleg azok az e-kereskedők lehetnek sikeresek, amelyek élményközpontú szolgáltatást nyújtanak a vásárlóknak. Ez az internetes kereskedők számára is komoly kihívást tartogat, emiatt folyamatosan újra kell tervezniük az üzleti modelljeiket, szolgáltatásaikat, a weboldalaikon folyamatosan újításokkal kell élniük, igazodniuk kell.
Hol késik az Amazon?
Egyébként ha már lehetőségünk adódott hosszabban is beszélgetni az elnökkel, arra is rákérdeztünk, vajon mi az oka annak, hogy a Amazon magyar webshopjának megnyitása még mindig várat magára, pedig már évek óta ott van a dolog a levegőben. Ormós Zoltán erre azt mondta, jelentek meg külföldi nagyok idehaza (például ilyen az eMag internetes áruház is), tehát ugyan még nem 100 százalékos a piac, de mindenképpen növekszik a külföldi szereplők száma, és a piacot dinamikus növekedés jellemzi abból a szempontból is, hogy ami 2 évvel ezelőtt 6 százalék volt, egy évvel ezelőtt pedig 8 százalék, most 11 százalék: a magyar vásárlóknak ekkora százaléka vásárolt már külföldről, és feltehetően az első vásárlások korlátját áttörve már a második-harmadik vásárlást is meg fogja tenni.
Jön fel a divat, az óra, az ékszer és az élelmiszer
Kérdésünkre, hogy milyen termékkategóriák mennek most, miket vásárolnak online leginkább a magyarok, azt mondta, hogy bizonyos termékkategóriákban már nagyon komoly érettséget értek el a kereskedők, ilyen például a játék is, ahol a korábbi három számjegyű növekedés már elképzelhetetlen, sőt a két számjegyű is lassan az lesz. Viszont vannak olyan területek mint például a divatáru és a kiegészítők (óra, ékszer) piaca, ahol éppen mostanában lett nagy a fellendülés. Hozzátette, hogy már olyan terméknél is magas a netes vásárlások száma, amelyeknél a terméket korábban ki akarták próbálni az üzletben, de mostanra kezd beállni, hogy a vásárló rendel magának online 4-5 ruhadarabot, ezeket felpróbálja és amelyik nem tetszik, azt legfeljebb visszaküldi a kereskedőnek. És bár a visszaszállítás költsége ilyenkor a vásárlót terheli, de a termék árát 100 százalékban visszakapja. Ormós azt is mondta, hogy egy másik termékcsoport, ahol nagy fellendülés látszik, az élelmiszer. Ez főleg annak tulajdonítható, hogy a piac régi magyar szereplője, a Groby mellett egy nagy külföldi tulajdonú hipermarket (a Tesco) nagy erőforrásokat befektetve megkezdte az online értékesítést. Emellett egyébként további szereplők is fontolgatják a piacra lépést. „Én úgy tudom, hogy már nagyon közel állunk ehhez, két külföldi tulajdonú hipermarketnek is vannak ilyen tervei” – mondta a SzEK.org elnöke.
Vidéken még kevésbé futott fel az élelmiszer-rendelés
– Elhangzott a konferencián, hogy főleg a vidéki vásárlók körében nem igazán elterjedt még az élelmiszer-rendelés. E téren mire számít? – kérdeztük.
– Igen, ez elhangzott, de az, hogy nem úgy elterjedt, mint Budapesten, természetes, hiszen az is hozzátartozik, hogy csak a legutóbbi időben nyitott ki öt-hat vidéki város felé ez a külföldi tulajdonú szupermarket, amelyik már értékesít online, tehát a vidéki piacra azt lehet mondani, hogy az embereknek esélye se nagyon volt korábban, hogy a neten vásároljanak, egész egyszerűen azért, mert nem volt kínálat. Bizonyos, úgynevezett kézműves vagy speciális élelmiszer-ipari termékek esetében már van online kínálat, de ez nem a teljes körű hipermarketes kínálatot jelentette.
Kína az első helyen
Jorij Abraham, az Ecommerce Foundation képviselője arról beszélt, hogy 2020-ra hogyan fogunk vásárolni és erre hogyan érdemes felkészülni. Ezt a szervezetet egyébként az Ecommerce Europe hozta létre, és már 32 szervezettel működnek együtt. Többek között online wiki-s útmutatót készítettek, valamint nemzetközi és több nyelven elérhető riportokat tesznek közzé a piacok sajátosságairól. Az Ecommerce Foundation az idei évben európai szinten 12 százalékos növekedésre számít, a webshopos piac 2016-ban 510 milliárd euró méretű lesz. Az előadó örömtelinek nevezte, hogy nem csak a vásárlók száma nő, de a vásárlási kosár értéke is, tehát többet is vásárolnak az emberek.
Az Ecommerce Foundation Magyarországon 20,4 százalékos növekedést prognosztizál. Ők is kiemelték, hogy jelenleg a vezető termékkategória ugyan még mindig a telekommunikáció és az informatika, de jelentősen nőni fog a divat, és várhatóan az élelmiszer típusú kereskedelem még inkább fel fog pörögni, hasonlóan az Egyesült Királysághoz.
Ezer utazási iroda zárt be az Egyesült Királyságban
Ugyancsak ez az előadó azt mondta, hogy 2020-ra várhatóan nagy mértékben visszaesik majd az utazási irodák forgalma, ami már most is érezhető. Az Egyesült Királyságban például már ezres nagyságrendben kényszerültek utazásszervező irodákat bezárni az internet hatása miatt.
Egy másik trend, hogy az emberek lustulnak, ezért a szöveg helyett egyre inkább a videós, képi tartalmak mennek, amire a kereskedőknek is fel kell készülniük. Egy másik tendencia a sharing economy, vagyis a megosztáson alapú gazdaság előtérbe kerülése (ilyen például az Airbnb vagy az Uber is). Nagyon népszerű például az egyik online fúrógép-megosztó, sőt ma már a kutyánkat is megoszthatjuk másokkal, ami azért jó, mert valószínűleg nem mindig van időnk elvinni az ebet sétálni, ezzel viszont örömet okozhatunk másoknak.
Testszkennerek, okosszemüvegek, hologram és más innovációk
Az előadó azt mondta, hogy rengeteg új technológia jelenik meg a következő időszakban, amit a kereskedőknek mind le kell majd követnie. A Starbucks kávézóláncba betérve például, az arra alkalmas telefonnal rendelkezők jóval egyszerűbben és gyorsabban juthatnak kávéhoz, a rendelést a telefonról le lehet adni és ki lehet fizetni, de ilyen izgalmas innováció a Me-Ality a 3D testszkennere is, amely 150 ezer adatponton szkenneli a testet, és lehetővé teszi a távolról történő ruhavásárlást. Izgalmas dolognak ígérkezik a hologramok előtérbe kerülése is, ami nagy mértékben támogathatja az értékesítést.
Az Ecommerce Foundation képviselője arról is beszélt, hogy az online kereskedelem csatornái is megváltoznak, gyorsan terjed például a táblagép és a mobil, sőt az okoseszközökről, okosóráról, vagy okosszemüvegből történő rendelések száma is érezhetően növekedni fog 2020-ra. Ő személyesen arra számít, hogy 2020-ban csak bemondjuk az eszközünknek, hogy vásárlás, és már meg is vehetjük a termékeket, hiszen az eszközeink ismerni fogják a pontos méreteinket, vásárlási szokásainkat, és a bankkártyaszámunkat sem kell majd minden vásárláskor bepötyögni, mert a kártyaadatokat biztonságos módon eltárolják majd a vásárlásra használt eszközök.
A szakértő jóslatai között elhangzott az is, hogy várhatóan a rendelt termékek is egyre inkább digitálisak lesznek, például érkezik a digitális evőeszköz, és chip lesz a pelenkában, ami jelez, ha időszerű a csere, de például az ékszereket is 3D nyomtatókkal állítják majd elő.
A Big Data miatt előre megsejthető, mit fogunk rendelni
Fontos tendencia még a Big Data előretörése is, ennek köszönhetően előrejelezhetők, hogy várhatóan mit fogunk vásárolni. Ez úgy működik, hogy a webshopokban számtalan adat keletkezik, ezeket feldolgozva következtetnek a vásárlási szokásainkra. Ezt azonban nehezíti, hogy a felhasználók három csoportra oszthatók: a felhasználók 16 százaléka „fundamentalistaként” kikapcsol minden cookie rögzítést, ezért őket nehéz vagy lehetetlen megfigyelni és számukra releváns termékeket ajánlani. A felhasználók 31 százaléka azonban nem törődik ilyen kérdésekkel, a többiek pedig pragmatistaként abban reménykednek, hogy kedvezményt kapnak a szokásaik megfigyeléséért cserébe, ezért belemennek az ilyesmibe. (Lásd hűségkártyák sikere.)
Sokcsatornás értékesítésé a jövő
Jorij Abraham azt is mondta, hogy egyre inkább megfigyelhető jelenség Európában, hogy bezárnak offline boltokat, hogy a kereskedést online-ra tereljék át, de legalábbis omnichannel működésre állnak át: a bolti kereskedés ugyan megmarad, de mellette nyitnak az online felé. A szakértő megemlített egy kutatást, ami alapján az emberek 36 százaléka arra számít, hogy a jövőben kevesebbet fog áruházba járni, többek között a parkolás miatt, valamint mert hiányzott számára az élmény az áruházakban.
Az oroszok és a hollandok is Kínából rendelnek
Abraham szerint a jövőben még inkább meg fog erősödni a határon átnyúló e-kereskedelem, sőt már ma is mindennapos jelenség, hogy például a hollandok Kínából rendelnek maguknak. Az előadó ezzel összefüggésben megemlítette, hogy a kínai Alibaba/Aliexpress már az orosz piac 30 százalékát megszerezte magának.
Abraham és csapata azt is látja, hogy a fogyasztók egyre nagyobb beleszólást követelnek maguknak a termékekbe, szolgáltatásokba. Ezzel is függ össze, hogy megváltoznak az üzleti modellek. Egyes kereskedőknél már most is lehetőség van arra, hogy az esküvői gyémántgyűrűket az interneten testre szabhassák, és a termék 2 napon belül érkezik a futárral.
Abraham legfőbb tanácsa az volt a magyar kereskedőknek, hogy kezdjék el alaposan tesztelni a megcélozni kívánt piacokat, és igyekezzenek egy érzelmekre épülő, sok emócióval összekapcsolható márkát felépíteni
Az Amazon vezet, de az OTTO is feljött a nagyok közé
A konferencián ismertették a magyarországi e-kereskedelem számait is, melyről itt írtunk részletesebben. A lényeg: nagyon szép a növekedés, bár még mindig a készpénz bűvöletében élünk. Egy másik előadásból pedig azt is megtudhattuk, hogy Európában a TOP50 kereskedőből 39 már online értékesíti a termékeit.
A legnagyobb nemzetközi e-kereskedelmi szereplő az Amazon, az Apple, a jd.com, a Walmart és az OTTO volt, Európában pedig az OTTO, a Tesco, valamint a Group Casino FMCG-cég tartozik a legnagyobb három szereplők közé. Nagy erőkkel jönnek fel az olyan márkák is mint a DM, a Douglas, a Rossmann, az Yves Rocher és a Boots. Az európai fiatalok főleg a biztonságos fizetést, a jó minőséget, az olcsóságot és a megbízhatóságot tartják elsődlegesnek vásárlásaik során.
Tanácsok és bemutatók
A konferencián egyébként 64 előadó, mintegy 300 résztvevő, köztük a tíz legnagyobb magyar e-kereskedő vezetője, kormánytisztviselők és a már említett négy testvérszervezet delegációja vett részt. A befektetői oldalról hallottunk például előadást arról, hogy ha valaki befektetőt szeretne bevonni a webshopot működtető cégébe, akkor milyen szempontok szerint készüljön erre, illetve hogyan értékelik a cégét, de sok szó esett fogyasztóvédelmi témákról, például az online vitarendezési fórumról is. A Google magyarországi szakemberei pedig azt mutatták meg, hogyan változik meg a Google Analytics, és ez hogyan érinti az e-kereskedőket. Azt is megtudhattuk egy webshopmotorok fejlesztésével foglalkozó előadótól, hogy a webáruházak keresőmotorjait hogyan fejlesztik manapság annak érdekében, hogy az elgépelések vagy a termékkategóriákra vonatkozó szinonimák használata ellenére is megtalálják a kívánt termékeket a vásárlók. A fejlesztések egyik iránya az is, hogy a szezonális termékekre is optimalizálják a keresést, hogy egy-egy vásárlási folyamatnál releváns kapcsolódó termékeket ajánljon fel a rendszer a webshop látogatójának. Egy ilyen keresőmotoros fejlesztés bizony nagyon is megtérülő dolog, a Praktikernél például 18,76 százalékkal nőtt a vásárlások kosárértéke és 30 százalékkal csökkent a találatot nem hozó keresések száma egy ilyen fejlesztés eredményeként. A Budapesti Metropolitan Egyetem e-kereskedelem területért felelős oktatója pedig azt mutatta be, hogy az internetes vásárlásoknál a fizetési folyamat leegyszerűsítésével milyen eredményeket lehet elérni, illetve azt, hogy a vásárló ezen a ponton is nagyon könnyen elbizonytalanodhat, ha például valami nem úgy működik, ahogyan azt várná.
A SzEK.org konferenciáján, még az első este megrendezett gálavacsorán hirdették ki egyébként azt is, hogy kik lettek az év internetes kereskedői.
