A csütörtök esti beszélgetésen Gedei Norbert először arról beszélt, hogy a Blikk újságíróját, Csikós Klaudiát szerinte jogellenesen hallgatták le a nyomozók, illetve jogellenesen kérték le a híváslistáját annak érdekében, hogy kiderítsék, kivel tart kapcsolatot a rendőrségen a zsurnaliszta. A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy a Blikk nem közölt le olyan információt, amely veszélyeztette volna a nyomozást, egyébként pedig a lehallgatással az újságíró személyes kapcsolatait térképezték fel, ezért a történteket Gedei súlyos beavatkozásnak tartja. A 24.hu kérdésére, hogy mihez kezdenek ezután, azt felelte, mivel az ügy legalább hat ember egzisztenciáját veszélyezteti, ezért Csikós Klaudia magánszemélyként kész akár nemzetközi bírósághoz is fordulni a történtek miatt, ha a hazai fórumokon nem tud eredményesen fellépni az ügyben.
Gedei Norbert a szakmai beszélgetés alkalmával egyébként azt is mondta, hogy korábban az újságírók telefonon fel tudták venni a kapcsolatot rendőrségi munkatársakkal, hogy nézzenek utána például egy rendszám tulajdonosának, ezek az idők azonban elmúltak. Mindez nem könnyíti meg a tényfeltáró újságírók munkáját.
Már egy süteményre se merik meghívni az informátorokat
Ezután a hallgatóság soraiból érkezett kérdés, mely arra vonatkozott, hogy a Blikk szokott-e fizetni az informátorainak. Gedei erre azt mondta, hogy fizetni csak az tud, akinek sok pénze van, ők legfeljebb 5-10-20 ezer forintokat szoktak fizetni olvasóktól érkező információkért. Gedei azonban úgy hallotta, hogy vannak olyan magazinok, amelyek valamilyen kiemelt fotósorozatért – például egy ismert sztár esküvői képeiért – hajlandóak akár százezres nagyságrendű összegeket is kifizetni. „Ezzel azonban mi nem tudunk versenyezni”. Igyekezett hozzátenni azonban, hogy a Blikk a hatóság munkatársainak nem fizet, sőt még arra is odafigyelnek, hogy még szívességeket se tegyenek a nekik súgó informátoroknak, az ugyanis óriási kockázat lenne abból a szempontból, hogy a hatóság esetleg később ráfoghatná, hogy megvesztegetés történt. Igyekeznek ennek még a gyanújára sem alapot szolgáltatni, hiszen korábban Magyarországon előfordult már, hogy egy sütemény miatt indult nyomozás vesztegetés címszóval egy rendőr ellen, aki végül leszerelt a fegyveres testülettől.
Hírességek emlékeztetik őket a korábbi szívességekre
Szóba került az is, hogy a hírességekkel, ismert emberekkel milyen viszonyt ápol a lap. A főszerkesztő azt mondta, hogy időnként a sztárok szívességet tesznek a szerkesztőségnek, hogy az újságírók exkluzív információkhoz juthassanak. Ez azonban sokszor oda vezet, hogy amikor később kellemetlen hírt kell közölniük az érintett személyről, akkor az ezt felhánytorgatja, és azt kéri, hogy ne írják meg a cikket. Ilyenkor azonban a lap elhárítja a kérést, „a konkurencia ugyanis úgy meg fogja írni, tehát nincs más választásunk, mint bevállalni a kellemetlenebb dolgokat is.” Amit ilyenkor fel tudnak ajánlani az érintettnek, az a megszólalási lehetőség (ez ráadásul a lapnak is, hiszen hozzáad a történethez), de nem hagyják magukat a korábbi szívességért cserébe elhallgattatni.
Összeolvasztották a print és az online szerkesztőséget
A Blikk nemrégiben kinevezett új főszerkesztője azt is mondta, hogy az elmúlt másfél-két év nagyon felforgatta a szerkesztőség életét, mert olyan működési módra tértek át, amit kevesen csinálnak, hiszen az online és a print szerkesztőséget összeolvasztották, tehát ugyanaz a stáb állítja elő a híreket az online-ra és a lapba is. (Gedei is egyszerre felel például a printért az online-ért.) Nem egyszerű ez, mivel úgy kell megvalósítani, hogy az újságíró ne essen össze hajnali 2-kor végkimerülésben – mondta. Gedei elárulta, hogy körülbelül 30 fős újságírói stábjuk van, ezenkívül körülbelül tíz rovatvezető-szerkesztő, valamint ezen felül dolgozik náluk korrektor, szerkesztőségi titkár, fotós és tördelő is. A délelőtt-délután műszakváltásban dolgozó integrált szerkesztőségi csapat reggel 6-kor kezdi a munkát, és este 10-ig meg kell tölteniük az újságot és a printet is.
A közéleti hírek is megférnek, de nem minden
Arra a moderátori kérdésre, hogy mely tartalmak mennek a leginkább a blikk.hu-n, Gedei azt mondta, hogy népszerűek a videós tartalmaik és a galériák, de szerencsére „nem csak a cicás” cuki képek: a közéleti témák is tudnak sikeresek lenni, ha kurrens információk szerepelnek bennük, vagyis ezek is népszerűvé tudnak válni. De például a kormányinfó például csak ritkán tud bekerülni a Blikkbe, ahhoz tényleg valami olyan dolognak kell történnie.
Gedei arról is mesélt, hogy régebben, amikor krimiben vagy botrányban exkluzív információjuk volt, azt sokáig a másnapi printre tartogatták, de manapság ez már úgy működik, hogy egész napra szóló forgatókönyvet készítenek, és két-három cikkel vezetik fel a másnap a printben megjelenő cikket. Nem szabad ugyanis túl sokáig várni, mert félő, hogy a hírt valamelyik konkurens tartalomgyár előbb megírja.
A főszerkesztő azt is elárulta, hogy előfordul, hogy néha a másnapi print újság címlaptémáját tesztelik az online-on, vagyis figyelik, hogy mi mennyire népszerű, és ennek fényében döntenek a kiemelt anyagról.
Megtartani a profittermelő képességet
Gedei arra a kérdésre, hogy két év múlva hol tart majd a Blikk, azt mondta, hogy reményei szerint az újság megtartja majd a profittermelő szerepét. „A legtöbb lap az online átállást sokként élte meg, de szerencsére viszonylag nagy példányszámunk van, ezért nekünk még van egy-két évünk arra, hogy biztos lábakon álljunk az online területen is” – mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy az online és a print integrációjára azért is volt szükség, hogy így takarékoskodjanak. „Különben nem érné meg”.
Magyar égre magyar médiát – Habony bekavar
A beszélgetést vezető moderátor kérdésére, hogy mit szólt ahhoz, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerint lehetőleg magyar tulajdonba kell vonni a médiacégeket, Gedei azt mondta, fontos érték, hogy a Blikk kiadójának, a Ringier Axel Springernek külföldi tulajdonosa van. Ezen a ponton szóba került Habony Árpád, a Modern Media Group (MMG) és a Lokál című újság, amely ingyenes napilapként a Simicska Lajoshoz kötődő Metropolnak és a Blikknek is betehet majd.
Gedei ennek kapcsán azt mondta, hogy Habonyék át tudták csábítani néhány újságírójukat azzal az ígérettel, hogy nem lesz rajtuk akkora nyomás, stressz, mint a Blikknél. Gedei szerint egyébként árulkodó, hogy a Lokál júniusban, a nyári szünet kezdetén indul, hiszen ilyenkor az ingyenes lapok viszonylag rosszul teljesítenek, elkezd kiürülni a város, nem annyira zsúfoltak a tömegközlekedési pontok, ahol ezeket terjesztik. Volt olyan korábban, hogy ilyenkor a Metropol meg se jelent. A főszerkesztő úgy látja, hogy ebből is látszik, hogy
Habonyék lenyomhatják a hirdetési tarifákat
A főszerkesztő egyébként attól tart, hogy a Lokál lenyomja majd a hirdetési árakat, ami érzékenyen érintheti a Blikket is bevételi szempontból. Gedei úgy látja, hogy a Lokál miatt elkerülhetetlen lesz a Blikk példányszámvesztése is, ugyanakkor nagy zuhanás nem lesz: a Blikk példányszámának körülbelül 20 százalékát adják el Budapesten különböző csomópontokban, ezt veszélyeztetheti esetleg a Lokál megjelenése.
Egy ingyenes lap bezavarhat a képbe, de csak Budapesten indulnak egyelőre, és főleg a Metropollal fognak birkózni, még ha a Blikknek is akarnak a konkurenciájává válni
– tette hozzá.
“Tartalomban nem lesznek erősek”
Gedei azt is mondta, hogy a Lokál címlapja valószínűleg színvonalában meg se közelíti majd a Blikkét, hiszen a Lokál hetilap kapcsán is az volt a tapasztalat, hogy a borítón is inkább a hirdetések dominálnak, és történetben, tartalomban nem erősek, hiszen nekik nem az a céljuk, hogy eladják a lapot az olvasóknak.
Hozzátette: „őszre okosabbak leszünk, amikor nagyüzemben beindul a piac, és a a lapok ott lesznek a csomópontokon”. Aikor a moderátor azt mondta, hogy szerinte az állami hátterű Magyar Posta a Magyar Nemzetnek is csúnyán keresztbe tett, amikor megjelent a Magyar Idők, Gedei azt mondta, hogy
mivel a Blikk fizetős termék, a Lokál pedig nem, más piacokon mozognak. Biztos nagyon komoly kellemetlenségeket tud okozni a politikai akarat, de komoly kockázata lenne egy független piacvezető orgánumot ilyen módszerekkel megtámadni.
Magyarok kompenzálták a svájci piacvesztést
Gedei azt is mondta, hogy a Ringier Axel Springer érdekes helyzetben van: amikor a svájci napilappiac a gazdasági válság idején rosszabb helyzetben volt, mint a kelet-európai, az ott kieső bevételeket a magyar és szlovák területről próbálták pótolni, „ebből a szempontból mi Magyarországon egy megbízható kiadó vagyunk.”
A főszerkesztő elmondta még, hogy 2009-ben volt ugyan egy mélypont, amikor konkrétan megfeleződött a Blikk bevétele, csökkent a példányszám és áremelésre is szükség volt, de a 2015-ös év az egyik legjobb év volt a bevételek szempontjából, és
„Sok megkeresést kapnak az újságíróink mostanában, de a vs.hu esete is azt mutatja, hogy komoly politikai kockázata is van egy ilyen váltásnak” – fogalmazott. “Egyébként ha valaki bulvárújságíró vagy krimista, akkor viszonylag könnyen talál magának munkát” – tette hozzá.
A vasárnap még kérdéses
A 24.hu kérdésére, hogy a vasárnapi boltzár eltörlése után tervezik-e, hogy visszahozzák a Vasárnapi Blikket vasárnapra, azt mondta, hogy még nem született döntés, egyelőre figyelik a konkurencia lépéseit, a piac alakulását, vagyis inkább kivárnak.
Gedei azt is elárulta, hogy a blikk.hu forgalmának körülbelül a negyede a Facebookról érkezik. Emiatt ki vannak szolgáltatva Mark Zuckerbergéknek, majd a főszerkesztető emlékeztetett a cink.hu esetére, amely egy algoritmusváltás miatt elvesztett egy csomó olvasót, és végül a tulajdonos Gawker Media meg is szüntette. A blikk.hu-val is megesett, hogy egyik napról a másikra elvesztett 50 ezer kattintást egy hasonló algoritmusváltás miatt.
A főszerkesztő a 24.hu által már alkalmazott Instant Articles-ről azt mondta, hogy olvasta, hogy ez nagyon bevált a 24.hu-nak, de a Blikknél egyelőre csak gondolkodnak rajta, hogy használják-e, mivel rengeteg olyan kérdés van, ami az Instant Articles-t bizonytalanná teszi, még nem teljesen világos, hogy kinek jó, a Facebooknak vagy a kiadónak.
Megfontolta volna a felmondását
A hallgatóság soraiból egyébként valaki azt is megkérdezte, hogy ha Gedei került volna abba a helyzetbe, mint a vs.hu stábja (kiderült, hogy a Nemzeti Bank alapítványain keresztül több száz millió forintot fizetett a portál tulajdonosának), akkor ő maga felmondott-e volna.
„Megértem a vs.hu-sok döntését, bár úgy tudni, a szerkesztőségi tartalmakba nem szóltak bele. Pláne ha derült égből villámcsapásként tudnám meg a támogatás tényét, megfontolnám a felmondást, igen. Ezzel együtt abszolút függetlenség nem létezik, például a Sun nyíltan bejelenti, hogy kit támogatnak. Magyarországon a politikai elkötelezettség nyílt, de az üzleti elkötelezettségről nem illik beszélni, hogy ez milyen támogatással jár” – mondta.
Egyébként a blikk.hu-n is jelennek meg kormányzati hirdetések, például egész oldalas méretben az Üzenjünk Brüsszelnek hirdetés is,
de mi nem hagyjuk, hogy beleszóljanak a munkánkba. A kiadó az üzleti érdekét tartja szem előtt, és azt, hogy az olvasót hogyan lehet elérni. Az erről vagy arról ne írjunk kapcsán főleg a kiadókhoz érkeznek be hívások, de jól kezelik. Állami hirdetés megvonására, retorzióra még nem került sor, ilyen gondokkal nem kell szembesülnünk, mert nem tudnak bennünket kihagyni. Nem vagyunk kitömve állami hirdetésekkel, de vannak. Az a szerencse, hogy a bulvárt fontosnak tartják
– folytatta.
Azonos címlapok
Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy mi az oka annak, hogy a konkurens Bors és a Blikk címlapján sokszor ugyanaz a téma szerepel. Gedei szerint ilyenkor nem ipari kémek súgnak, hanem arról van szó, hogy a kiadók hasonlóan gondolkodnak, hasonló témát találnak fontosnak. “Ez a helyzet annyiban nem szerencsés, hogy azt mutatja, hogy nem tudtunk egyedi témával jelentkezni, annyiban viszont mégis jó, hogy nem maradtunk le arról a témáról, amit a konkurencia megír.”
A beszélgetés végén egyébként arra a paradox helyzetre is rákérdeztünk, hogy a Blikket kiadó Ringier Axel Springer Magyarország vezetője, dr. Bayer József szinte sohasem ad interjút, e sorok szerzője is hiába próbálkozott ilyesmivel korábban, mert titkársága útján visszautasította azzal, hogy nem kíván nyilatkozni. Vajon az, hogy az emberek magánéletével is foglalkozó újság tulajdonosának vezetője kerüli a nyilvánosságot, nem ellentmondásos-e? Gedei Norbert erre annyit mondott, hogy ez Bayer úr személyes döntése, illetve megérti, ha valakit feszélyez a nyilvános szereplés, például ő maga is kissé feszélyezve érzi magát, nincs hozzászokva az ilyen beszélgetésekhez.
(Kiemelt kép: Gedei Norbert, a Blikk főszerkesztője)
