Egész napos konferenciát tartott tegnap a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) a Magyar Telekom székházában Budapesten. Az eseményen a mobilmarketing iparág szakemberei tartottak előadásokat a területben rejlő lehetőségekről és újdonságokról.
Az első előadó, az Egyesült Királyságból érkező Nick Fuller digitális DM és CRM szakértő áttekintő előadásából például az derült ki, hogy a brit piacon a helyi médiahatóság, az Ofcom kutatása szerint a britek jelentős része már nem csak telefonálásra használja a telefonját, de online játékra, fizetési tranzakciókra, online videónézésre is, de sokan fogyasztanak audió tartalmat, illetve állítanak elő maguk is tartalmat. Emellett persze a készülék funkciója az információkeresés és a kommunikáció. Fuller a rendezvényen megmutatott néhány statisztikát arról is, hogy a különböző mobilfizetési megoldások – a Samsung Pay, az Apple Pay és a Google mobiltárcája – milyen rendkívüli gyorsaságban terjednek az Egyesült Királyságban. Az előadó fontos trendnek nevezte azt is, hogy a mobiltartalmak egyre gyorsabban válnak elérhetővé a Google Accelerated Pages projektje keretében.
Bognár Vera, a Mediacom médiaügynökség menedzsere előadásában felidézte, hogy régen a mobilmarketing szolgáltatások köre mindössze abból állt, hogy az emberek csengőhangokat és háttérképeket tölthettek le a telefonjukra. Mostanra azonban a marketingesek és a fogyasztók számára is jelentősen kibővültek a lehetőségek, és nem csak azért, mert egyre több a mobiltelefon – ma már több van belőlük, mint fogkeféből – de azért is, mert Magyarországon például már az internetező lakosság több mint kétharmada (67 százalék) már rendelkezik okostelefonnal, és az ezeken futó szolgáltatások minden korábbinál több lehetőséghez állították a szakembereket. Bognár szerint gyönyörű növekedés előtt áll a mobilmarketinges piac, hiszen az okostelefonos platform számos lehetőséget biztosít a hirdetők számára. A háttérkép és csengőhang témán mostanra túllépett a piac, a telefonnal kiterjesztett valóság (augmented reality -AR) alkalmazásokat próbálhatunk ki, a telefon ma már fényképezőgép, rengeteg márkázott applikáció érhető el, de a telefont mi magyarok is előszeretettel használjuk játékra, keresésekre, zenére, navigációra, QR-kódok és vonalkódok leolvasására, és persze azonnali üzenetküldésre (SMS és chatprogramok).
A mobil rendkívül optimális hirdetési forma, hiszen mindig az emberek keze ügyében van, magas a használati és válaszadási arány és rendkívül könnyű használni. A mobilkampányok nagy előnye még a gyorsaság, az interaktivitás, az azonnali reakció lehetősége, és nem mellesleg az is fontos szempont, hogy rendkívül alacsonyak a belépési küszöbök, tehát a mobilmarketing nem csak a nagyvállalatok számára optimális forma – hangoztatta Bognár. Ugyancsak a mobilmarketing mellett szóló érv, hogy rendkívül hatékony, mivel nincs még túl nagy zaj a csatornában, vagyis nem telített a sok hirdetéstől. A mobilmarketing-kampányok magas hatásfokúak, jól mérhetők, lehetőséget adnak megszemélyesítésre, testreszabásra, multimédia alapúak, és a készülékek evolúciója további lehetőséget hoz. A mai okostelefonos korszakot egy még modernebb váltja fel, amit az előadó hiperkonnektált jövőként (hyperconnected future) említett. A big data, a mobilos vásárlás és a dolgok internete forradalmasítani fogja a jövőt, amit most látunk, az csak a kezdet.
Az előadó szót ejtett arról, hogy olyan applikációkat is használhatnak a vállalkozók mint a Foursquare és a Swarm, amelynek használatát az egyes kávézók, cukrászdák azzal is motiválni próbálják, hogy az adott boltokba becsekkolókat az első alkalommal ingyenes kávéval jutalmazzák. Bognár Vera azt is mondta, hogy a hagyományos hűségkártyák (lojalitáskártyák) elkezdtek beköltözni a mobiltelefonokba, ami azért is jó, mert így nem kell a különböző üzletek kártyáit állandóan magunkkal cipelnünk. Hasonló irány, hogy egy repülő- vagy vonatút alkalmával a beszállókártyát, illetve jegyet nem kell magunkkal vihetni, köszönhetően a nálunk lévő okostelefonnak, ahol ezek digitálisan tárolhatók.
A Mediacom előadója szerint a hirdetési piac nagyon gyorsan követi le az iparágon belüli változásokat, és számtalan márkaépítésre és eladásösztönzésre is alkalmas mobil display, mobil video, mobil applikáció, SOLOMO (social-local mobile) és mobile CRM megoldás létezik a piacon. Fontos ugyanakkor tisztában lenni azzal, hogy melyik csatorna milyen típusú marketingcélokra optimális, hiszen például egy néhány hetes promócióra nem biztos, hogy megéri lefejleszteni egy applikációt, ha a promóció kifutásával értelmét veszti annak használata. Ráadásul az applikációk fejlesztése drágább, időigényesebb. Az applikációknak is megvan ugyanakkor a maguk szerepe. A szakértő kitért a mobilos keresőhirdetés, a mobilos Facebook-hirdetések, a mobil programmatic, a helyfüggő (location based) és az opt-in típusú adatbázisok adta lehetőségekre is. Ez utóbbit különösen fontosnak nevezte, mivel a mobiltelefonok GPS-ből származó adatainak segítségével a hirdetők számára adott a lehetőség, hogy csak az adott földrajzi területen lévőket szólítsák meg, és a felhasználó kényelmét is elősegítik ezek.
A közösségi média felforgatja a mobilmédiát is
Boroznaki Gergő, az első magyar átfogó Instagram körképet is elkészítő Crane ügynökség ügyfélkapcsolati igazgatója ezután a social media szolgáltatások mobiltelefonos terjedéséről beszélt. Elmondta, hogy a Facebook növekedése ma már főleg csak az idősebb generációknak és a fejlődő országokból származó felhasználóknak köszönhető, annyira „közmű” jellegűvé vált a szolgáltatás, amely ráadásul rendkívül népszerű a mobilosok körében: nemzetközi adatok szerint a felhasználók 90 százaléka mobilról is igénybe veszi a szolgáltatást, Magyarországon pedig a Facebook 5 millió felhasználójából 3,7 millió (74%) kapcsolódik mobilról is Mark Zuckerbergék rendszeréhez. Boroznaki azt is mondta, hogy a Facebook mostanában egyre több olyan szolgáltatással is kirukkolt, amelyek csak okostelefonról érhetők el, a hagyományos webes felületről nem, vagy csak a későbbiekben várható. A Facebook szerinte igyekszik minél több szolgáltatást beolvasztani magába, például ilyen a check-in lehetősége, amivel a Swarm/Foursquare-t is versenyhelyzetbe hozták, de ilyen az élő videóközvetítések megjelenése, vagy az apróhirdetési szolgáltatás is a Facebookban. Ráadásul a Messenger külön életre kelésével, illetve a Whatsapp felvásárlásával egyre erőteljesebb chatháború is kibontakozott, amely izgalmas, új fejlődési lehetőségeket biztosít.
A közösségimédia-szakértő azt is mondta, hogy a fiatalok körében rendkívül népszerű mobilos megoldás a Snapchat, amely mindig az adott pillanat megragadásáról szól. A Google+ és a Twitter viszont nem annyira megy, mint az elvárható lenne. Szó esett a Tumbrl-ről és a „tumblisokként” emlegetett közösségről, amely globálisan 550 millió felhasználóból áll (281 millió mikroblog van az oldalon) ám Boroznaki szerint idehaza csak néhány százezer felhasználója van a Tumblrnek. A „szögegyszerű mikroblog platform”, amely túlnyomóan vizuális tartalomra épül, ugyanakkor alkalmas lehet a fiatalok – azon belül is főleg nők – és a digitális bennszülöttek elérésére, valamint főleg dizájn, sport, zene, játékok, sorozatok témakör kapcsán igazi „mémeskút”, amely akár a marketingstratégiába is beágyazható, fontos azonban, hogy ezek a tartalmak ne reklámok legyenek, hanem márkázott tartalmak – derült ki az előadásból. Érdekesség, hogy a Tumblrt a felhasználóinak 78 százaléka mobilról is használja. Népszerű lehetőség például a rebloggolás, az applikációból történő közvetlen fotózás, vagy hogy a videókból animált GIF készíthető. Emellett a Tumblr applikációból figyelhetők a Spotify-os zenei trendek és különböző chatfunkciókkal is rendelkezik az alkalmazás. Boroznaki érdekességként megemlítette, hogy a Tumblrnek nem készül hivatalos Windows Mobile-os változata.
A szakértő megemlítette a Pinterest közösségi média szolgáltatást is, amely 100 milliónál is több felhasználóval rendelkezik globálisan, Magyarországon viszont 100 ezer alatti felhasználói tábora van. A felhasználók 80 százaléka nő. A Pinterest ennek ellenére jól használható vizuális termékek kapcsán márkaépítésre divat, dizájn, utazás, lakberendezés, fotózás, vizuális művészetek témakörhöz. A Pinterest felhasználóinak 80 százaléka egyébként mobilról is használja a közösségi szolgáltatást, pedig ennek sem fejlesztik a Windows Mobile-os változatát.
A Crane szakértője a Snapchat kapcsán kiemelte, hogy ma már 100 millióan használják világszerte, és ezt az eredményt közel 2 év alatt érték el. A fiatalok körében különösen döbbenetes nő az applikáció népszerűsége. Ma már a Snapchatet is kezdik megismerni a marketingesek, többek között a nagy hirdetőknek rendelkezésre áll a Stories, valamint különféle eseményekről élőben közvetíthetnek a Live-on keresztül. A kisebb szereplők is próbálkoznak vele, az egyik portálnak például van Snapchat híradója, de a megjelenések ma még inkább csak gerilla módon történnek.
Az előadó ezután a világszerte 400 millió felhasználóval – Magyarországon körülbelül 850 ezer – felhasználóval rendelkező Instagramról kezdett el hosszabban beszélni. Elmondta, hogy a legutóbbi – de nem sokára megismétlendő – körképük elkészítésekor a felhasználók 64 százaléka használt Androidot, 36 százalék pedig iPhone felhasználó volt. Az Instát főleg fiatal, nagyvárosi aktív nők használják. A felhasználók túlnyomó többsége (88 százalék) naponta többször is használja az applikációt. A felhasználók 90 százaléka ismerősöket, barátokat követ, de 63 százalék olyan nem ismert emberek Instagram profiljainak is követője, amelyek gazdáit nem ismeri személyesen. 57,3 százaléka a felhasználóknak márkákat, cégeket is bekövet. A magyarok 39,3 százaléka hazai közismert embereket, 62 százalék külföldieket is követ.
Az Instagram a márkák szolgálatában
A körkép alapján arra is fény derült, hogy az Instagram profilok 75 százaléka nyilvános. Különösen sok kép készül városokról, a természetről, elkapott pillanatokról, állatokról, ételekről, de nagy számban találhatók videók, mémek, divatfotók, szelfik, illetve a barátokat, családtagokat ábrázoló képek is. Érdekes dolog a szelfi, amely egyszerre idegesítő és szeretett műfaj is – emelte ki az előadó, aki arról is készített ábrát, hogy mi idegesíti a leginkább a magyar Insta-felhasználókat. Ez alapján a szelfi, az étel és a reklám tartozik a nem kedvelt kategóriába. Ugyanakkor a márkázott tartalmakkal, a szép termékekkel nincsen problémája a felhasználóknak, tehát csak a direkt reklámot nem szeretik. A szakértő arról is beszélt, hogy a marketingeseknek oda kell figyelnie arra, hogy ne tegyenek fel érdektelen tartalmat, vagy ne tolják túl a tartalmakat, mert ilyenkor a büntetés könnyen megjön, az pedig az unfollow, vagyis a kikövetés.
Érdekes egyébként, hogy az Instagram felhasználóinak mindössze 20 százaléka nem használ hashtaget a képeihez. Bizonyos hashtagek pedig nagyon felkapottak, ilyen például a #mik (magyar insta közösség), a #mutimiteszel, a #coffee, a #flower, a #budapest, a #hungary, a #foodporn, a #love, a #selfi.
Instant Instacelebek
Szó esett a legnépszerűbb Instagram celekről is. A legtöbb követővel Selene Gomez rendelkezik: 80,2 millió követője van. Magyarországon Palvin Barba a legnépszerűbb: neki 3,3 millió követője van, persze sok közöttük a külföldi is.
Az előadó szerint egyébként főleg a látványos külsejű embereknek van nagy sikere, ennek is köszönhető, hogy Justin Biebernek 68,8 millió követője van, míg magyar megfelelője, Tóth Attila fitnesz edző 240 ezer követőt tudott szerezni magának.
A legnépszerűbb márka az 50,7 millió követővel rendelkező National Geographic, a 47,5 millió követővel rendelkező Nike és a 39,1 millió követővel rendelkező Victoria’s Secret. Természetesen a foci sem maradt le a TOP lista éléről, 33,6 millió követője van az FC Barcelona Instagram profiljának, de a focicsapat csak a negyedik helyre jutott ezzel a követőszámmal.
A magyar márkák közül az éllovas Topjoynak 51 ezer követője van, de a Sugarbird és a Sziget is rendkívül népszerű az Instán.
A szakértő végül néhány tanácsot is adott, hogy milyen jó a márkázott tartalom az Instagramon. Eszerint személyes – például ember legyen a képen –, exkluzív (népszerű a kiszivárogtatás), vizuális, nem reklámszagú, bevonó, érdekes, és nincs túltolva.
Az is elhangzott, hogy a felhasználók hashtag alapján, véletlenül és tudatos kereséssel is keresik a márkák Instagram oldalait. A felhasználók 58,6 százaléka ugyanakkor követett már ki márkát azért, mert unalmas posztjai voltak, vagy túl nyomulós volt – figyelmeztetett Boroznaki Gergely.
Azok a mobiltalan boldog évek?
Brindza Gábor, a Madhouse ügyvezető igazgatója az előadását azzal vezette fel, hogy elmúltak azok a mobiltalan boldog évek, amikor még nyugodtan kifeküdhettünk a strandra, a mai generáció a mobilon éli életét és az emberek meztelennek érzik magukat a mobiltelefonjuk nélkül. Ma már 3,5-4 millió fő rendelkezik okostelefonnal Magyarországon, ez pedig a hirdetők számára megkerülhetetlen közösség. Évről-évre jelentős mértékben nő emiatt a mobileszközökön elköltött reklámköltés volumene, tavaly például 9,8 milliárd forint volt, ami 17 százalékos arányt tett ki a digitális költésen belül, pedig négy éve ez a ráta 2,5 százalék körül volt.
Még nem robbant be nálunk az NFC
A konferencia további részében sok szó esett az NFC és a mobilfizetés témaköréről, mobilkuponokról és QR kódokról is. Pataki Gábor, a Magyar Mobiltárca Szövetség főtitkárának előadásából például megtudhattuk az NFC kapcsán, hogy hiába van 1,2 millió, NFC-képes telefon Magyarországon, az NFC-s fizetés nem annyira terjed, mint remélték a szakemberek. Áttörést most a mobiltárcás alkalmazásoktól várnak.
A vonalkódok is többet tudnak majd
A vonalkódok kapcsán is sok újdonság várható, egy újabb vonalkód változatnak köszönhetően a termékeken lévő vonalkódokhoz érintve a mobiltelefonunkat megtekinthetjük majd a megvásárolni kívánt portéka tápérték információit, összetevőit, sőt akár kapcsolatba is léphetünk majd a gyártóval, vagy akár YouTube videókat is megtekinthetünk. A termékekhez kapcsolt tartalmak pedig bármikor frissíthetők lesznek, tehát a vásárlók mindig friss információkat kaphatnak majd, a gyártók pedig átfogó statisztikákat kaphatnak a vonalkódokat leolvasó vásárlókkal kapcsolatban – derült ki Krázli Zoltánnak, a GS1 Magyarország implementációs igazgatójának vonalkódos előadásából.
Adatvezérelt marketing
A Deutsche Telekom előadója, Vit Soupal az adatvezérelt (data driven) mobilmarketingről és a big data jelentőségéről beszélt. Az okostelefon-tulajdonosok ezekből is profitálhatnak majd, mivel a korábbinál testre szabottabb marketingajánlatokkal találkozhatnak majd. Megoldható, hogy egy rendezvényen a színpad előtt állók más felhívásokat kapjanak, mint azok, akik épp akkor szállnak le a buszról. Ha egy felhasználóról tudható a kora, a neme, a felhasználói szokásai, nyelve, akkor számára jóval hasznosabb reklámokkal találkozik majd – foglalható össze az előadása üzenete.
Okosnévjegy
A délután hátralévő részében látható volt egy okosnévjegy is, amely lehetővé teszi, hogy egy konferencia után ne kelljen manuálisan felvinni a kapott névjegyeken szereplő adatokat, hanem azokat csak oda kell érinteni a mobiltelefonunkhoz, és bekerülnek a kártyán tárolt telefonszámok a névjegyek közé. Persze a Nagy Norbert (a Prime Rate marketingvezetője) által bemutatott okosnévjegy azért is érdekes volt, mert pár éve már jelen vannak hasonló tudású megoldások, mégsem igazán látszik a nagy áttörés a téma kapcsán. Ráadásul a névjegyekre egyszerűen rányomtatható QR-kódos névjegyek is nagyjából ugyanezt a kényelmet biztosítanák, mégis csak kevés veszi cégnél veszik a fáradtságot, hogy QR-kóddal lássák el a névjegyeket. Az előadó egyébként más technikák (például az augmented reality – kiterjesztett valóság) gyakorlati alkalmazását is bemutatta
Nyugdíjazzák a bankkártyákat?
A Mastercard illetékese, Mondovics Péter arról beszélt, hogy bár Magyarországon az esetek csak mintegy 20 százalékában fizetünk kártyával, de a TOP5 országok között vagyunk az egyérintéses (PayPass-típusú) fizetések számát tekintve. Ennek oka valószínűleg a fesztiválok, ahol ezeket a megoldásokat megismerték és megkedvelték a magyarok. A következő lépés viszont az lesz, hogy az embereket rávegyék a mobilos fizetésre. A kezdeti jelszó (from cash to cashless) helyett az új irány a cashlessből cardless, vagyis az, hogy ne kelljen magunkkal hordozni különböző bankkártyákat, hanem a mobilunk érintésével fizethessünk. Mindezt támogatja az okostelefonok, az e-kereskedelem és a mobilos vásárlás (m-commerce) dinamikus terjedése is. Az előadó 2019-re 200 milliárd mobil tranzakciót vár nemzetközi összesítésben.
A következő lépés egyébként az, hogy egyre több applikációban is fizethetünk majd elektronikusan, például egyes budapesti taxik esetében is kísérleteznek ezzel, amire szükségük is van, ha nem akarnak lemaradnak az Uber elleni versenyben. A mobilfizetés terjedését tovább segítheti majd, ha elterjed a „selfie pay”, vagyis az arcfelismeréssel történő azonosítás, amit jól kiegészíthet az ujjlenyomatos ellenőrzés. A következő időszakban egyébként mosógépekben, hűtőkben is megjelennek majd a különféle mobilfizetési megoldások, sőt pár éven belül a benzinkutakhoz érkezve úgy tudjuk majd kifizetni az üzemanyagot, hogy nem kell bemenni a boltba. Az autóba is beépítik ugyanis a mobilfizetési szolgáltatást – mondta a Mastercard előadója.
Mobilegészségügyi fejlesztés állami segítséggel
A konferencia végén egyébként az Állami Egészségügyi Központ illetékese, Maráczi Fruzsina bemutatta a Menta elnevezésű mobilos egészségügyi megoldást. Az államilag fejlesztett applikáció felhasználói vérnyomásnaplót, gyógyszernaplót, táplálkozásnaplót, babanaplót, vércukornaplót, mozgásnaplót vezethetnek, így nyomon követhető, hogy egészségesen élnek-e. A már elkészült és az elhangzottak alapján rendkívül átgondoltnak tűnő applikációt ingyenesen használhatják a magyarok és az őket segítő házi orvosok is. Az applikáció egyébként számos praktikus kiegészítő jellegű szolgáltatást is tartalmaz, például egészségügyi híreket olvashatunk, értesülhetünk a folyók, tavak vízminőségéről, a levegő pollentartalmáról, de rögzíthetjük a védőoltásainkat, az allergiáinkat, a krónikus betegségeinket, és a háziorvossal is kapcsolatba léphetünk. Emellett az applikáció segít megkeresni a legközelebbi nyitva lévő patikát vagy egészségügyi intézményeket, és a betegségünkről is olvashatunk leírásokat.
(Fotók: 123rf.com/DIMSZ)
