A múlt hetünk gyakorlatilag teljes egészében ráment arra a mindenkit foglalkoztató dilemmára, hogy hol és mikor fog becsapódni az egykor a Discovery űrrepülőgép által üzembe helyezett, de mára már kiszolgált és elöregedett műhold.
A találgatásoknak leginkább a média képviselői örülhettek, hiszen úgy tudták fenntartani az érdeklődést, hogy időnként kiszínezték az űrszemét eddigi, szürke életútját, avagy kisebbfajta, szerénynek mondható riadalmat keltettek a becsapódással feltétezhetően bekövetkező pusztításról.
Aztán a végkifejletben a monstrum súlya lecsökkent hat tonnáról százharminchat kilogrammra és öt mázsa törmelékre. A többi a “híradók nagy bánatára” sajnos a légkörbe belépve elégett.
Na de nem most először tért vissza űrhulladék a kiindulási pontjára, így a figyelmet valóban könnyű felfokozni ezzel kapcsolatban, ahogyan mostani, kandi kamerás videónk sztorija is egy szatelit becsapódására épül, szívatás jelleggel.
