Már a nevét, mint mozaikszót is szánt szándékkal eszerint alkották meg egy hosszabb kifejezés kezdőbetűiből: K.R.U.M.P., azaz Kingdom Radically Uplifted Mighty Praise, ami hevenyészett magyarításban kb. a “radikálisan felemelt hatalmas imádság királysága”. Ámen!
A hit központi szerepet játszott azoknak a fiataloknak az életében, akik csömört kapva a bandaháborúktól és az erőszaktól, tánccal kívánták dicsérni az Úr nevét.
A gyökerek egészen a clowning műfajáig vezetnek, innen a bohóckodó hangvétel, a hangsúlyos arcjáték, azonban a krumping az ősénél jóval agresszívabban, támadóbb jelleggel fejezi ki mondanivalóját: az elfojtott dühöt, a fékevesztett indulatokat, a keserű frusztrációt.
Az ütések, rúgások, harcművészeti ágakat felelevenítő mozdulatok pedig az utcai tánccsaták hagyományának tudhatók be.
Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az expresszív előadások nem rendelkeznek fix koreográfiával, hanem improvizálják azokat, úgy véljük, a fenti, egy fesztiválon készült felvételen megcsodálható kilenc-, illetve hatesztendős lurkó előtt ígéretes karrier áll.
