A dogonok népe a nyugat-afrikai Maliban, a Bandiagara-fennsík sziklás szirtjeinek tövében, a sivatag szélén él. Leginkább hiedelemviláguk meghökkentő eredetmondáiról híresek, miszerint a Szíriusz csillagrendszerből származó, kétéltű lények segítő beavatkozásának köszönhető fejlődésük. Mindezt barlangrajzaik is megörökítik.
Ami igazán meglepő, hogy míg a törzs tagjai írástudatlanok és tapasztalataikat szájhagyomány útján őrzik meg, széles körű, pontos asztronómiai ismeretekkel rendelkeznek.
Így körülbelül ezer éve van tudomásuk a Szíriusz társcsillagáról, a Szíriusz B-ről, amelynek létezését az úgynevezett fejlett világ tudósai csak mintegy 150 évvel ezelőtt tudták megerősíteni – sőt egyáltalán akkor fedezték fel az égitestet!
A magukat pásztorkodásból és növénytermesztésből fenntartó dogonok számára az esős évszak beköszönte jelent némi változatosságot étrendjükben. A talaj mélyedéseiben összegyűlő víz által képződő, átementi tavakat szentként tisztelik, az ezekben csapdába esett halakat pedig csupán a törzs vénei által kijelölt egyetlen napon foghatják ki.
Elképzelhető hát a tülekedés az élelemért, amit az alábbi videón meg is tekinthetünk: a halászati engedély kezdetét jelző fegyverdördülés után ezrek rohanják meg az Antogo-tavat és foggal-körömmel gyakorlatilag percek alatt kiürítik azt.
Talán a mondák ködeibe vesző, őseiket támogató, űrből érkezett, halszerű idegenek miatt is ilyen speciális a nép kapcsolata az uszonyosokkal, de erről pontos információk nélkül nem bocsátkoznánk találgatásokba. Mindenesetre ezek hiányában is lenyűgöző látványban lehet részünk a felvétel megtekintésekor.
