Kultúra

Pert nyertek a 2024-es sztrájk miatt elbocsátott operaházi dolgozók

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu

Első fokon pert nyertek azok a dolgozók, akiket az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete (ODFSz) szerint a 2024-es sztrájkban vállalt szerepük miatt bocsátottak el a Magyar Állami Operaházból. Az ítéletet csütörtökön hozta meg a Fővárosi Törvényszék – közölte az érdekképviselet az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A hvg.hu cikke szerint a pertársaságot hat, 2025-ben elbocsátott munkavállaló alkotta. Közülük öten tagjai voltak a szakszervezetnek. Esetükben a bíróság bizonyítottnak látta, hogy szakszervezeti aktivitásuk és a sztrájkban játszott szerepük miatt mondtak fel nekik.

Az öt dolgozót a bíróság visszahelyezte az állásába, és mind a hat felperesnek kártérítést ítélt meg.

Az ODFSz közleménye szerint az Ókovács Szilveszter vezette Operaháznak a felmondás napjára visszamenőlegesen helyre kell állítania az érintettek munkaviszonyát, valamint ki kell fizetnie az elmaradt munkabérüket és becsült játékpénzüket is.

A szakszervezet azt írta, a bíróság nem találta megalapozottnak az elbocsátások gazdasági indoklását. Az intézmény által benyújtott adatok szerint ugyanis az Operaház pénzügyi helyzete a sztrájk óta nem romlott, hanem 2,1 milliárd forinttal javult. Az érdekképviselet közleménye szerint az eljáró bírónak a per során az a benyomása alakult ki, hogy az Operaház vezetése személyes sértésként élte meg a 2024-es sztrájkot, az elbocsátásokat pedig a „bosszú” eszközeként alkalmazta.

Az ODFSz felszólította Ókovács Szilvesztert, hogy hajtsa végre az ítéletet, személyesen kérjen bocsánatot az elbocsátott dolgozóktól, és mondjon le főigazgatói posztjáról. A hvg.hu cikkének megjelenéséig az Operaház nem reagált az ítéletre.

Ókovács korábban azt ígérte, nem lesz retorzió

A Magyar Állami Operaház két szakszervezete 2024 márciusában azért hirdetett határozatlan idejű sztrájkot, mert nem sikerült megállapodniuk az intézmény vezetésével a béremelésről és az új kollektív szerződésről. Az érdekképviseletek szerint az Operaházban 2009 óta nem történt érdemi béremelés. A dolgozók azt szerették volna elérni, hogy keresetük legalább a budapesti átlagbért megközelítse.

A munkabeszüntetés március 19-én kezdődött. A Don Giovanni az első este csaknem egy órán keresztül zenekar nélkül, zongorakísérettel ment, később pedig több előadás is késéssel, illetve hiányos zenekarral vagy énekkarral kezdődött. A sztrájkot öt nap után felfüggesztették, miután részmegállapodás született, április végén pedig az Operaház és a szakszervezetek kollektív szerződést kötöttek.

Ókovács Szilveszter a megállapodás után azt mondta, hogy a sztrájkban részt vevő dolgozókat nem éri retorzió.

Az Operaház 2024 nyarán mégis 19 munkavállalót bocsátott el. A szakszervezetek már akkor megtorlással és megfélemlítéssel vádolták a főigazgatót. Ókovács ezt tagadta, és azt állította, hogy az elbocsátottak kilencven százaléka nem vett részt a sztrájkban. A leépítést a béremelések fedezetének hiányával, a rezsiköltségek növekedésével, valamint a munkabeszüntetés és az azt lezáró megállapodás költségeivel indokolta.

Az intézmény 2025 nyarán újabb, ezúttal 29 embert érintő létszámleépítést jelentett be. A mostani elsőfokú ítélet a hvg.hu szerint hat, 2025-ben elbocsátott dolgozó munkaügyi perében született.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik