„Most nőttem ki abból a szerepkörből, amire sokáig használtak, vagy legalábbis használni akartak. Most már jöhetnének a felnőttebb, árnyaltabb férfiszerepek, színészileg a legjobb időszakomban vagyok” – mondja Szabó Kimmel Tamás, akit annak ellenére, hogy a hazai filmezés egyik legismertebb arca, nem nagyon hívnak forgatni, a filmalapos castingokra el se jut. Azért ha adódik lehetőség, most is szívesen dolgozik filmen: legutóbb a Beléd estem főszerepét játszotta el Rujder Vivien mellett. Miben különbözik színészként egy független produkció egy államilag támogatottól? Miért olyan különleges még ma is, ahogy a Centrál Színház a színészeivel bánik? És miért vagyunk úgy oda mostanában a kilencvenes évekért? Interjú.
Mi jut eszedbe a kilencvenes évekről?
A susogós melegítők! Meg a hidrogénezett haj; Kaposváron az nagyon ment, mindig akartam, de sajnos nem lehetett. Meg a háromnegyedes gatya, az megvan? Volt Wu-Tang Clan-os háromnegyedes gatyám. Meg a kvarcjátékos Casio óra. Mi jut még eszembe…? A Csiky Gergely Színháznak nagyon szép évtizede volt az.
Egyébként nosztalgikus típus vagy? Szoktál visszavágyni mondjuk a kilencvenes évekbe?
