Kultúra

Félanalfabétává válhatnak a fiatalabb generációk, ha rosszul használják a mesterséges intelligenciát

Bruzák Noémi / MTI
Bruzák Noémi / MTI
Kétségtelen, hogy az olyan mesterséges intelligencia vezérelte eszközök, mint a ChatGPT, lehetőségek millióit nyitotta ki az emberiség számára. De mi az, ami belefér a produktív felhasználás kereteibe, és mi az, ami már túl sok? Egy aggódó magyartanár saját tapasztalatai alapján hívta fel a figyelmünket, hogy a mostani középiskolások hajlamosak túlhasználni a mesterséges intelligenciát, ez pedig a készségeik és kritikai gondolkodásuk rovására megy. Vele és egy kommunikációtudományi szakemberrel beszélgettünk arról, mit jelenthet ez a társadalomra nézve hosszútávon.

Mint az élet legtöbb területére, az oktatásba is beszivárgott a mesterséges intelligencia. Az viszont nem mindegy, hogy merre billen a mérleg nyelve ez ügyben: vajon sosem látott távlatokat nyit a tanároknak és a diákoknak a digitális világban, vagy épp hátráltatja őket?

Az utóbbi években rohamos fejlődésnek indultak a hétköznapi ember számára is elérhető, mesterséges intelligencia vezérelte chatbotok és digitális asszisztensek, amik megkönnyítik, vagy akár el is végzik helyettünk a nehéz feladatokat. Míg sokan fenyegetésnek vagy értékvesztésnek élik meg ezt a technológiai forradalmat, vannak, akik a lehetőségeket látják benne (sokan például terapeuta helyett használják, az ebben rejlő potenciált és veszélyeket ebben a cikkünkben vizsgáltuk). Nem vitás azonban, hogy csakúgy, mint minden, ami az ember keze ügyébe kerül, ez is alkalmas rá, hogy félrehasználjuk.

Katona Réka középiskolai magyartanár, az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola doktorandusza újkeletű problémákat észlel az oktatásban. Az intézményben, ahol dolgozik, szeretnék kísérleti jelleggel a tanrendbe integrálni a mesterséges intelligenciát, ám egyelőre semmilyen szabályozás nem korlátozza, hogy a diákok úgy használják ezt az eszközt az otthoni feladatok megoldásához, ahogy csak jónak látják. A probléma végiggondolásához segítségül hívtuk dr. Schnell Zsuzsannát, a PTE Kultúraelméleti és Alkalmazott Kommunikációtudományi Tanszék egyetemi docensét, valamint magát a ChatGPT-t is megkértük, hogy kommentálja a megfogalmazott aggályokat.

Soha többé házi feladat?

Nem a modern idők huncutsága, hogy a diákok a könnyebb utat választják az iskolai feladataik megoldásához. Borítékolható, hogy kedvenc tevékenységeik közt általában nem szerepel a házi feladat megírása, azt mégis muszáj valahogy elkészíteni. Míg régen a „lógósabbak” lopva, óra előtt másolták le a szorgalmasabbakról, ma már más taktikái vannak a megúszásnak. A mostani tanulók mindennapjait sok értelemben átformálta a mesterséges intelligencia elterjedése, és míg ez a technológiai fejlődés sok potenciált hordoz magában, ezt is lehet rosszul használni.

A diákjait aggodalommal figyelő Katona észlelhető romlásról számol be a kamaszok képességeiben. Mivel az írási- és szövegalkotási készségeket igénylő feladatokat már percek alatt elvégzi helyettünk akár a ChatGPT is, nincs szükségük a készségeik fejlesztésére ahhoz, hogy boldoguljanak.

A mesterséges intelligencia már egy kulcsszóra készít kiselőadást, prezentációt, komplett kidolgozott feladatot, vagy interjút egy fiktív személlyel

– mondta Katona, hozzátéve, egyre fontosabb szempont a házi feladatok megtervezésében, hogy ne lehessen őket mesterséges intelligenciával megoldani.

Szajki Bálint / 24.hu Katona Réka

Schnell Zsuzsanna azonban felhívja a figyelmet, hogy

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik