Kultúra

Miről mesélnének Budapest legidősebb fái és hány Karácsony Gergely ér körbe egy óriásplatánt?

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Az elmúlt párszáz évben történt egy s más Budapesten. Dúltak forradalmak és háborúk, volt egy-két rendszerváltás, épültek fel, majd tűntek el nyomtalanul komplett városrészek. Nincsenek sokan, de akadnak néhányan, akik ennek mind tanúi voltak. A budai vár lejtőjén, a déli rondella tövében például áll egy japánakác, ami ott volt már a vár ostrománál is 1849-ben, aztán túlélt két világháborút, majd a hatvanas években a hippi ellenállás szimbóluma és egy koncepciós per névadója lett. Viczián Zsófia helytörténésszel és Enyedi Ildikóval fedeztünk fel néhányat a főváros famatuzsálemei közül, a rendezőnő új filmje, a Csendes barát apropóján. Ennek ugyanis egy fa a főszerpelője. Mi mindent láthattak a főváros legidősebb fái az évszázadok alatt?

Egy hűvös novemberi napon találkozunk Enyedi Ildikóval és egy rakás meglepetésszerűen felbukkanó színésszel, íróval és főpolgármesterrel a Rudas fürdő közelében. Áll itt egy terebélyes, öreg platán, ami a Google térképen is megtalálható (nemes egyszerűséggel Óriás platán néven), innen indulunk nemsokára Viczián Zsófia helytörténésszel, hogy meglátogassunk néhányat Budapest legidősebb lakói közül. Az apropó Enyedi Ildikó új, itthon még bemutatás előtt álló, külföldön viszont máris agyondíjazott filmje, a Csendes barát.

Ez ugyanis egy fáról szól: egy tekintélyes korú ginkgo bilobáról, aki hosszú élete során olykor akaratlanul is társa lesz egy-egy magányos léleknek, akit az otthonául szolgáló botanikus kertbe sodor a sors. A film három különös találkozást mesél el ember és növény között, három különböző korban.

Fennkölt dolgokat lehet róla olvasni, de ez elsősorban egy kedves film, ami azért készült, hogy jó legyen nézni

– mondja Enyedi, amikor a séta végeztével beülünk a Tabánba, hogy levetítsék a Csendes barátot. Spoiler: jó volt nézni.

Enyedihez hasonlóan Viczián Zsófiát is az érdekli a legjobban, mi mindent élnek át a körülöttünk élő fák. Budapesti fák című könyvében a hozzájuk kötődő legendákat, emberi sorsokat, személyes történeteket és kulturális emlékeket vette sorra, na meg persze minden információmorzsát, ami egy-egy szépkorú fáról fellelhető. Ez egyébként nem egyszerű fealadat, merthogy a fák életét nem nagyon szokás dokumentálni.

Mohos Márton / 24.hu

Az Erzsébet híd őrei

Hogy melyik Budapest legidősebb fája, azt lehetetlen megmondani.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik