Nem a „nárcisztikus” az egyetlen kifejezés, ami a hétköznapi nyelvhasználatunkba berobbanva hirtelen tömegek figyelmét magára vonta. Annyira, hogy 2022-ben a Merriam-Webster az év szavának választotta a gázlángolást aktualitása és gyakori előfordulása miatt. De hányan vannak tisztában azzal a rideg, már-már hátborzongató manipulációs helyzettel, amire a szó eredetileg vonatkozik? Ugyanis ez a mérgező viselkedésforma sokkal mélyebbre nyúlik a közönséges megtévesztésnél. Olyannyira, hogy bizonyos esetekben az áldozatban egyenesen az az érzés támadhat, kezd teljesen meghasadni a józan esze.
A gázlángozással kapcsolatos kételyeink eloszlatásában Schell Gergely pszichológus, család- és párterapeuta sietett segítségünkre. Beszélgetésünk során a fogalom definíciója mellett terítékre került az elkoptatásának veszélye, a mögötte megbúvó indokok és a gázlángolás áldozatainak helyzete is.
Csupán a képzelet szüleménye
Maga a kifejezés George Cukor 1944-es Gázláng (Gaslight) című filmje után terjedt el, ami az eredeti, ám kevésbé ismert 1940-es, azonos címen megjelent brit produkció remake-je. Az amerikai verzióban a szélhámos Gregory (Charles Boyer) eléri az újdonsült feleségénél, Paulánál (Ingrid Bergman), hogy a nő megkérdőjelezze a saját józan eszét és realitásérzékét. Gregory rendszeresen kétségbe vonja a napról napra zaklatottabb nő aggályait a lakásukban történő, szokatlan eseményeket illetően. Folyamatosan eltűnnek, elmozdulnak tárgyak, a gázlámpák időnként elhalványodnak és furcsa hangok jönnek a padlásról. A férj szerint Paula csupán képzelődik, a nő pedig már épp kezd teljesen becsavarodni, amikor is egy rendőrségi nyomozás eredményeképp kiderül, hogy mindenért Gregory volt a felelős. Ő mozgatta és rejtette el az említett tárgyakat, valamint ő mászkált a padláson, ahol a lámpák felkapcsolása elvonta a gázt a lakásban található többitől, megteremtve a nő által észlelt félhomályt.
Persze a gázlángozás, mint kifejezés nem szigorúan úgy értendő, hogy valaki a saját lakásunkban szórakozik velünk, aztán meg letagadja.
