A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, aki a csütörtökön irodalmi Nobel-díjjal elismert Krasznahorkai László több regényéből is készített filmadaptációt, illetve hosszú időn át alkotótársakként is dolgoztak együtt.
A magyar kormány, illetve a hazai művészeti világ számos tagjának gratulációjával egyidőben Tarr kijelentette:
Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.
Tarr Az ellenállás melankóliája, illetve a Sátántangó című Krasznahorkai-regényből (előbbi Werckmeister harmóniák címen mutatkozott be a mozikban) is készített filmet, de a rendező utolsó munkája, A torinói ló (2011) elkészítéséig alkotótársak maradtak, így a lap megkérdezte: hogyan, miben segítették az író szövegei a filmjeit?
A válasz nem maradt el:
Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.
Tarr Béla a 24.hu-nak adott interjújában a Sátántangó „elmebajos” készítési körülményeiről is mesélt, a beszélgetést itt olvashatják:
