Kultúra ismeretlen budapest

Ezektől a felbecsülhetetlen értékű középületektől válna meg az állam

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu
Hosszú évtizedek óta állami tulajdonban lévő, sokszor a 20. század kiemelkedő építészeti értékeinek számító óriások váltanának gazdát alig néhány hónappal a választások előtt. De melyek ezek, és kik használják őket? Kiválasztottuk az ingatlancsomag meghatározó elemeit, hogy bemutathassuk a legfontosabb értékeiket.

Július közepén röppent fel a hír: az állam úgy döntött, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül számos, hosszú évtizedek óta állami használatban lévő, minisztériumoknak, állami szervezeteknek vagy épp azok különböző leágazásainak otthont adó épülettől válik meg. A terjedelmes listát egy az MNV oldalára feltöltött dokumentumban tették közzé, az eladás okát a kormánynak azonban nem sikerült egyértelműen megfogalmaznia.

A Nemzetgazdasági Minisztérium július 31-én, az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: a sajtó a lehetséges új gazdák kilétét latolgató részének „hangulatkeltő állításaival” szemben az eladásra

a minisztériumok olcsóbb fenntartású irodakomplexumokba költözése miatt kerül sor,

a bevétel pedig az államadósságot fogja csökkenteni.

Bátonyi Péter műemlékvédő, a Lázár János miniszter által hirtelen kirúgott korábbi kormányfőtanácsos az állítás létjogosultságát az Építészfórumon megjelent írásában boncolgatta, és amellett érvelt, hogy a Budapest belvárosában lévő műemlékek eladása komoly felelőtlenség, az államnak pedig igenis be kell vállalnia nem gazdaságos épületek fenntartását, valamint felújítását is. A szakember hozzátette: ő maga több hasonló korú középületben is rendszeresen megfordult, sőt hosszú időn át dolgozott, azok pedig a modernizáció után tökéletesen el tudták látni a feladatukat.

Az eladásra kiszemelt kiemelt műemlékek közül egynek (a Belügyminisztérium egykori otthonának) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzetivagyon-státuszát is megszüntették, hiszen ez az eladás útját állta – írja Bátonyi, aki szerint ez nem helyes, hiszen a nemzet önreprezentációs igényének fenntartását, illetve az épület történelmi auráját kár lenne lecserélni egy modern irodaházra.

A volt kormányfőtanácsos hangsúlyozta: a tervezett változás épp olyan, mintha a nehezen kifűthető, költséges fenntartású Országház helyett (ezt a következő bő tíz évben egyébként teljesen felújítaná a kormány) egy biatorbágyi logisztikai központ könnyűszerkezetes épülete adna otthont az Országgyűlésnek.

Arra a szent praktikum jegyében különösen kíváncsi vagyok, hogy például a vári új épület bekerülési költségei és a pesti tömb eladásából származó haszon hogyan viszonyul majd egymáshoz úgy, hogy a fenntartásra az új helyen is költeni kell majd

– írja Bátonyi.

De melyek azok az épületek, amelyek a közeljövőben gazdát cserélnének? És milyen értékeket rejtenek? Cikkünkben ezek közül mutatjuk be a legfontosabbakat.

A pénz háza

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik