„Egy elképesztő álmunk teljesült” – hogyan éledt újra a magyar mangakiadás a japánok feketelistája után?

Melyik lehetett a legnépszerűbb sorozat Amerikában a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor mindenki a tévére és a monitorra tapadt? A mandalóri? A SpongyaBob Kockanadrág? A Saturday Night Live kabaréműsora?

Egyik sem. Ezek is előkelő helyen szerepeltek a nézettségi listán, de 2021 telén a statisztikák szerint a legnépszerűbb az Attack on Titan volt, egy 2013-ban indult animesorozat.

Aki meglepődik azon, hogy már régen nem a Dragon Ball vagy a Pokémon számít a legsikeresebb animének, az valószínűleg nem követte a japán képregények és rajzfilmek utóbbi évekbeli, nemzetközi diadalútját. A mangák és az azokból menetrendszerűen készülő animék ugyanis mostanában járnak népszerűségük csúcsán. Igaz, hogy különböző mérőszámok alapján – például egyetlen epizód vagy az egész évad nézettsége, esetleg a hosszú szezonokon át tartó, kitartó népszerűség szerint – más-más sorozatok nevezhetők a legsikeresebbeknek, és a Dragon Ball, a Pokémon, a Naruto vagy a One Piece a mai napig viszonyítási pontnak számít. Az újabb japán rajzfilmsorozatok azonban felveszik velük a versenyt.

Ugyanez áll a képregényekre is, ami itthon is világos lehet bárki számára, aki ellátogat egy könyvesboltba.

Polcokat töltenek meg a magyarra fordított mangák, amelyek zömét az elmúlt egy-két évben adták ki. Újraéledt a hazai mangapiac az után, hogy a kétezres években először törtek át itthon is a japán képregények.

Miért állt földbe az első hullám után a magyar mangakiadás? Mi magyarázza az új lendületet, és mik jelenleg a legnépszerűbb címek? Kik és hogyan olvasnak ma mangákat Magyarországon? Képregénykiadókat kérdeztünk.

„A japán kiadók feketelistára tették Magyarországot”