Kultúra

Szerb Antal emléktáblát kapott Pasaréten

Wikipedia
Wikipedia
Nyolcvan éve verték agyon az írót.

Halálának nyolcvanadik évfordulóján felavatták Szerb Antal író, irodalomtörténész emléktábláját Pasaréten, az irodalmár egykori lakóházának falán – írja az MTI.

Az író 1933 és 1938 között élt a Torockó utca 6/b. alatti házban – mondta a hétfői emléktábla-avatáson a tábla állítását kezdeményező Urbán Dániel, aki emlékeztetett arra, hogy az írót éppen 80 éve, 1945. január 27-én verték halálra a balfi táborban. Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere felidézte, hogy a magyar irodalom, a magyar művészet kiemelkedő alakjai gyűltek össze alig pár utcán belül Pasaréten: Szerb egykori lakóhelyével szemben lakott Konrád György író, néhány utcára tőle pedig mások mellett Szabó Magda, Örkény István és Jávor Pál. A polgármester emlékeztetett arra, hogy nemcsak a művészek, hanem szélsőséges alakulatok színhelye is volt Pasarét, hiszen Szerb egykori házának túloldalán volt a Nyilaskeresztes párt központja, ahonnan Szálasi Ferenc a nyilas hatalomátvételt szervezte. Itt készült a városmajori nyilas gyilkosságok egyik hírhedt képe is, amelyen a Kun páterként elhíresült Kun András pap fegyvert oszt a nyilas felkelőknek.

Amikor Szerb Antalra emlékezünk, akkor sajnos nemcsak arra a hatalmas alkotómunkára és energiára kell emlékeznünk, amellyel hozzájárult a magyar kultúrához és irodalomhoz, hanem arra a gyűlöletre és pusztításra is, amely a halálához vezetett

– mondta a polgármester, megjegyezve, hogy ugyanazon a napon szabadult fel Auschwitz, amikor Szerbet agyonverték.

Karácsony Gergely főpolgármester a megemlékezésen hangsúlyozta: Szerb igazságait a „múló idő szélviharai szinte alig rezzentik meg, ezért is olvassák, ezért is szeretik ma is annyian”. A Torockó utcai házban írt Utas és holdvilágról úgy fogalmazott: számára ez egy szabadságkönyv. „Nekem arról szól, hogy mi mindent megér a szabadság, hogy nem adják ingyen, hogy szenvedni is érdemes érte, és hogy mások szabadsága nélkül mi sem lehetünk szabadok” – mondta, hozzátéve: „ez a regény úgy egyensúlyoz a korszakos nagyregény és a könnyed romantikus történet határán, hogy mindkettőnek az erényeit megtartja, szórakoztató és andalító, de nem tesz semmilyen minőségi engedményt”. Karácsony hangsúlyozta, hogy az Utas és holdvilág ott van a tíz legfontosabb, legolvasottabb magyar regény között, éppen ezért merül fel a legfájdalmasabb kérdés: vajon hány hasonló történet maradt megíratlan azért, mert a szerzőt, „ezt a minden ízében humanista és minden ízében magyar írót honfitársai fiatalon agyonverték”. Kiemelte: Szerb emlékének megőrzésével az író humanizmusát, szabadságát, játékosságát, a magyar kultúrát és annak az egyetemességét, és európai beágyazottságát is megőrizzük.

Idén, amikor a holokauszt nyolcvanadik évfordulójáról, a pesti gettó felszámolásáról, és Szerb Antal haláláról is megemlékezünk, jusson eszünkbe, hogy a gonosz végül nem tudott győzedelmeskedni. A legjobb bosszú a gyilkosok, a szabadságot fenyegető rendszerek felett, ha ma is Szerb Antalt olvasunk

– zárta gondolatait.

Hétfő délután az Írók boltjában Turai Barnabás és Urbán beszélget az íróról, január 29-én pedig a Bermuda együttes Az Utas: Szerb Antal címmel ad koncertet a Müpában.

Ajánlott videó

0 seconds of 0 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
00:00
00:00
00:00
 
Olvasói sztorik