Tavasszal nyújtotta be a Kulturális és Innovációs Minisztérium a törvényjavaslatot, ami legfeljebb tíz százalékos kedvezményt engedélyez a könyvek megjelenésétől számított egy évben. Ez minden forgalmazóra vonatkozik, tehát nemcsak a nagy láncok, de maguk a kiadók sem adhatnak nagyobb kedvezményt, a tíz százalék pedig nem vonható össze például a törzsvásárlói engedményekkel sem.
Társadalmi egyeztetésre az állam mindössze néhány napot adott, ráadásul épp a húsvéti időszakban. A könyvipari szereplők nem örültek. Nemcsak az előzetes egyeztetés hiányát nehezményezték, hanem azt is, hogy a tervezett törvény szerintük épp a kitűzött cél – az új termékek, a kisebb könyvesboltok és a sokszínű piac védelme – ellen dolgozik.
A javaslatot végül elfogadták, a törvény október elsejével lépett hatályba. Megkérdeztük a több száz kiadót képviselő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnökét, Gál Katalint, és a Central Kiadói Csoport vezetőjét, Marosi Lászlót, mik a szakma tapasztalatai az új törvény első hónapjában (a 24.hu-t birtokló Centrál Médiacsoport és a Centrál Kiadói Csoport tulajdonosi köre megegyezik).
A könyvszakma tavasz óta kongatja a vészharangot
Gál Katalin szerint egyelőre még nincs sok tapasztalat a törvényt illetően, egyrészt azért, mert minden kiadó igyekezett még a határidő előtt, a szeptember 26. és 29. között tartott Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelentetni az összes új címet, másrészt pedig azért, mert tavasz óta nem sikerült érdemben egyeztetni a törvényhozókkal. Az MKKE utólag elvégezte azt a felmérést, amit a minisztérium előzetesen nem ítélt szükségesnek: megkérdezte a szakma különböző szereplőit, mit gondolnak a törvényről, mely pontokat találják problémásnak vagy félreérthetőnek.
Ennek egyik oka az volt, hogy Csák János volt kulturális miniszter júniusi lemondásával nehezebbé vált a kommunikáció a könyvszakma és a minisztérium között, nem lehetett tudni, hogy pontosan kivel lehet majd egyeztetni. Végül Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár ült le október 1-jén az MKKE-vel tárgyalni, egyelőre azonban csak a probléma felvázolásáig jutottak:
Tulajdonképpen egy prezentációt tartottam arról, hogy hogy alakult ez a kötöttártörvény, miről szól pontosan, és mi a probléma azzal, hogy egy olyan időszakban, amikor amúgy is ezer sebből vérzik a kulturális terület, hirtelen, minden egyeztetés nélkül, átgondolatlanul nyúlnak a kreatív ipar eddig szinte még legjobban működő részéhez, a könyvszakmához
– mondta lapunknak Gál Katalin, aki szerint az új törvény legfájóbb pontja a kisebb kiadók ellehetetlenítése. Elmondása szerint a kiadók az elmúlt tíz évben azon dolgoztak, hogy a saját brandjüket erősítsék, hogy legyen saját boltjuk, webshopjuk. Ezt támogatta a kormány is, elsősorban uniós forrásokból. A pályázatok mellett a kiadók saját pénzből is rengeteget költöttek rá, hogy saját értékesítési platformot és vásárlói kört építsenek ki. A nagyobb forgalmazók felé (mint a Líra vagy a Libri) jellemzően 50-55 százalékos áron tudják értékesíteni a könyveket, amihez még mindenféle egyéb költség is hozzáadódik – például a hosszabb raktározás, a szállítás és a marketing költségei –, saját webshopjaikban ehhez képest közvetlenül a vásárlónak tudtak jelentősebb kedvezményeket biztosítani. Ez a rendszer most dugába dőlt, hiszen mostantól ők is csak tíz százalék kedvezményt adhatnak saját könyveikre.
Attól tartanak most sokan a szakmában, hogy ha egy vásárlónak az akciós érzékenységét így elvesszük, akkor gyakorlatilag neki teljesen mindegy lesz, hogy hol veszi meg a könyvet, hiszen mindenhol ugyanannyiért kapja meg. Miután a kiadóknak általában nincs boltja forgalmas helyeken, például plázákban, a könyvhálózatoknak viszont igen, a legtöbben értelemszerűen ezekben vásárolnak majd
– mondta lapunknak Marosi László. A webshopoknál is hasonló a helyzet: várhatóan egyszerűbb (a kedvezőbb szállítási és csomagolási költségek miatt talán még olcsóbb is) lesz a nagyobb láncok oldalain vásárolni.
„Ki kellene bővíteni azzal, hogy kereskedővé váltak maguk a kiadók is. Jelen formájában gyakorlatilag szembemegy azzal a törekvéssel, hogy azonos feltételeket biztosítson a könyvipari szereplőknek, noha valószínűleg a jogalkotók célja is ez volt. Ennek az lesz az eredménye, hogy szép lassan el fogja veszíteni a piac a sokszínűségét, közép- és hosszútávon már a nagykereskedelmi láncok is érzékelni fogják, hogy a kisebb kereskedők és kiadók kipotyognak a forgalomból” – véli Gál Katalin. Marosi László szerint maguk a kiadók is kénytelenek lesznek jobban megválogatni, hogy mit jelentetnek meg, összességében valószínűleg kevesebb cím lesz: „csak olyan könyveket éri majd meg kiadni, amik önmagukban, nagyobb akciók nélkül is elég jók ahhoz, hogy megvegyék őket – korábban elég sok kiadó követte azt a gyakorlatot, hogy magasabb árkategóriába tett könyveket, és a nagy akciókkal motiválta a vásárlói érdeklődést”.
